„Nem vagyunk olyan pici ország, hogy ezt meg lehetne tenni”

Magyarország pénzügyi stabilitása európai érdek, senki nem akarja az országot megroppantani vagy tönkretenni.

Kovács Árpád a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján beszélt arról, hogy Magyarország pénzügyi stabilitásának megroppantása európai kockázat, „nem vagyunk olyan pici ország, hogy ezt meg lehetne tenni”.

A válságkezelés európai forgatókönyveit ismertető eladásában a KT elnöke kifejtette: a gazdasági válság bebizonyította, hogy „a hitelből, vagyonfelélésből finanszírozott jóléti társadalmi modell fenntarthatatlan”. Gazdasági alapok nélkül nem lehetséges a szociális jólét, a társadalmi béke megőrzése, húzta alá.

Szakaszos válságkezelés

Kitért arra, hogy az Európában két szakaszra, a 2010 előtti és azt követő időszakra bontható válságkezelés állami intézkedési hatásai szerények maradtak, és ez igaz Magyarországra is. Nemcsak magyar példaként említette, hogy „a piaci kockázatok beemelődtek a közszférába, és az újabb megszorításokkal egyensúlyban tartott államháztartási hiány már nem tud kedvező folyamatokat elindítani a gazdaságban”.

Kovács Árpád úgy vélekedett: a magyar és más európai államok válságkezelésében több volt az azonosság, mint a különbség, az eltérések a beavatkozás mértékében, számában, az egyedi megoldásokban voltak. Magyarország ugyanakkor „szélső pont”, ami a bizalmatlanságra is magyarázatot ad.

Hiperaktív beavatkozások

Kifejtette, hogy 2008–09-ben az óvatos kivárás, a kiadáscsökkentés jellemezte Magyarország lépéseit, ezt 2010–11-ben „hiperaktív, aktivista beavatkozások” követték, 2012-től pedig nyilvánvalóvá vált a fordulat, az óvatosabb lépések szükségessége. A KT elnöke hozzátette, hogy 2011-ben a gazdaságpolitikai lépések sorozata „a menedzselés technikája, és különösen annak kommunikációja miatt azokban is aggodalmat váltott ki, akik a cselekvés irányával egyetértettek”.

Az idei évet óvatosabb gazdaságpolitikai magatartás, konszolidációs és stabilizációs igény jellemzi, GDP-arányosan mintegy 0,4 százalékos költségvetési kiigazításra van szükség. Folytatni és be kell fejezni a strukturális reformokat, húzta alá.

Hiányérzet

Utalt az OECD legutóbbi országtanulmányára, amellyel kapcsolatban jelezte: hiányérzést keltett, mert azt megmondja, hogy mit kell elérni, de azt nem, hogy miként.

Idézte Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, aki februárban egy előadásában azt mondta: a bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények ellenére is újratermelődik az adósság, a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódik.

A válságkezelés tanulságait összefoglalva Kovács Árpád arról beszélt, hogy „a stabilitás és a dinamizmus harmóniájának hiánya kétségessé teszi a válságkezelés sikerét”. A jelenlegi helyzetet jellemzően azt mondta: az állami beavatkozás és a piaci konfliktus uralkodó, de a piaci szabályozó erők a válság megelőzésére alkalmatlannak bizonyultak.

Bizalomhiány

„Általánossá vált a kölcsönös bizalomhiány az állam, a gazdaság és a lakosság között, s ez nehezíti a felemelkedést.” A fejlődés fenntarthatósága a legkevésbé sem csak a megszorító és lazító intézkedések lépéseitől függ, hanem a társadalmi alkalmazkodóképességet is magába foglalja, nagy önfegyelemre, visszafogottságra, türelemre és konszenzuskészségre van szükség, fejtette ki a KT elnöke.