Pusztított a fagy az Alföldön

Az első kárbejelentések alapján a februári kemény hideg jelentős veszteségeket okozott a szőlő- és gyümölcsültetvények egy részében – közölte a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kertészeti főfelügyelője az MTI-vel.

Matula Árpád elmondta: a fagykárok mértéke a megye összes, mintegy 9 ezer hektárt kitevő gyümölcsösében és 18–19 ezer hektárnyi termő szőlőjében az ültetvények fajtájától, fekvésétől és egészségi állapotától függően meglehetősen változatos képet mutat.

A déli területeken várhatók súlyosabb károk, hiszen februárban volt olyan éjszaka, amikor Kecskeméten –24, Baja térségében –26 Celsius fokot mértek. Ekkoriban Kéleshalmán volt a leghidegebb, ahol egészen –29 Celsius-fokig süllyedt a hőmérők higanyszála. A szőlő termést adó főrügyei mínusz 16–17 foknál hidegebb időben károsodnak, sőt, –22 fok alatt a fás részek elfagyásával is számolni kell – ismertette. Ennek megfelelően a Baja környéki szőlőkben helyenként a 70–80 százalékot is elérheti a fagykár mértéke, ám a magasabban fekvő területeken – kisebb dombokon, löszhátakon – ennél lényegesen kedvezőbb lehet a helyzet.

A gyümölcsösökben a kajszibarack sínylette meg leginkább a zord telet. Itt megyei szinten is jelentős a kár, az első bejelentések 60–80 százalékos veszteségekről szólnak – fogalmazott a főfelügyelő. Az őszibarackosokban ugyanakkor 50–60 százalékosra becsülhető az elfagyás mértéke, míg a meggy, a cseresznye és a szilva ültetvényekben csak szórványos, kisebb fagykárok látszanak, az alma pedig – mely eredendően is ellenállóbb a fagyokkal szemben – komolyabb baj nélkül vészelte át a három héten át tartó kemény hideget.

Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeznek a kárbejelentések a gazdáktól – tette hozzá Matula Árpád, aki azonban hangsúlyozta: az érintetteknek érdemes a veszteségek összesítésével legalább április közepéig, a rügyfakadásig kell várniuk. Igaz, a fagykárok következményei a kihajtott rügyek elszáradásával még ezt követően, egészen nyár közepéig „kísérthetik” a termelőket – vélekedett a kertészeti főfelügyelő.

A tavaszi munkákról szólva kitért arra is, hogy az enyhe időjárás miatt januárban Bács-Kiskun megyében is sok helyen nekiláttak a metszésnek, amely azonban a februári tél idejére félbemaradt. Azóta a gazdák zöme óvatos, többségük előreláthatólag csak az igazi tavasz beköszönte és a fák nedvkeringésének beindulása után kezdi el, illetve folytatja majd e tevékenységét – közölte.