A forintvédelem gyengítésére játszik az IMF?

Legújabb követelésével az IMF arra játszik, hogy devizatartalékunkat ne fordíthassuk a forint védelmére, pedig alapvetően erre való – figyelmeztet Boros Imre közgazdász.

2012. 05. 29. 6:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden akadály elhárult az IMF-tárgyalások elől, a jegybanktörvény ügyében is a napokban ül össze a Tisztelt Ház, hogy a szükséges módosításokat végrehajtsa. Vannak, akik szerint viszont egy június 22-i Ecofin-döntést – az unió pénzügy- és gazdasági minisztereinek határozatát – meg kell várni.

– Itt gyors tárgyalásokról már nem beszélhetünk, mert fél év már elketyegett, és a szög is lassan kibújik a zsákból, hogy tulajdonképpen a feltételrendszerről az IMF nem nyilatkozik egyértelműen. Ez a „régi, jó” szocialista kormányoknál nagyon jól működött, hogy megcsinálták azt, amit nyilvánvalóan az IMF sem szeretett kimondani – értékelte a jelen helyzetet Boros Imre közgazdász a köztévé kedd reggeli háttérműsorában.

2001 óta nem vették észre?

Miről van itt szó? A sok kritérium mellett, amit a valutaalap az alaptörvénnyel, a jegybanki alelnökökkel és az összevonással (PSZÁF, MNB) kapcsolatban támaszt, felmerült még egy igény, hogy a devizatartalékok fölött, ami mintegy 40 milliárd euró, ne a monetáris tanács, hanem egyedül az elnök rendelkezzen. Hogy a hazánkban fennálló szabályozás 2001 óta él és ezt kritikusaink azóta valahogy nem vették elő, Boros Imre így kommentálja:

– Nem ez az egyetlen dolog, ami nem tűnt fel. Annak idején az sem, hogy ugyanazok, akik most az ellenkező elvet képviselik, például az MNB elnöke, szorgalmazta a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonását. Most, ha a kormány szorgalmazza ugyanezt, az tilalmas, ugye? – idézte fel az első Orbán-kormány PHARE-minisztere. – Amúgy meg nem is tudom, hányszor változott az MNB-alelnökök száma 1991 óta: háromszor-négyszer volt öt alelnök, volt hat alelnök is, volt két alelnök, most ezt casus bellinek tekintették.

Boros szerint itt érhető tetten a kettős mérce, s mivel „nagyon kilóg a ló lába, kerülik a nyílt kommunikációt”.

– Végső soron arról van szó, például a devizakészletek esetén, hogy ha nem a tanács dönt róla, akkor monetáris célzata azok felhasználásának nem nagyon lehetséges. Lefordítva magyarra: a forintárfolyam védelmét nem nagyon szolgálhatják, pedig alapvetően ilyesmire vannak – szögezte le Boros Imre közgazdász.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.