A forintvédelem gyengítésére játszik az IMF?

Legújabb követelésével az IMF arra játszik, hogy devizatartalékunkat ne fordíthassuk a forint védelmére, pedig alapvetően erre való – figyelmeztet Boros Imre közgazdász.

2012. 05. 29. 6:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden akadály elhárult az IMF-tárgyalások elől, a jegybanktörvény ügyében is a napokban ül össze a Tisztelt Ház, hogy a szükséges módosításokat végrehajtsa. Vannak, akik szerint viszont egy június 22-i Ecofin-döntést – az unió pénzügy- és gazdasági minisztereinek határozatát – meg kell várni.

– Itt gyors tárgyalásokról már nem beszélhetünk, mert fél év már elketyegett, és a szög is lassan kibújik a zsákból, hogy tulajdonképpen a feltételrendszerről az IMF nem nyilatkozik egyértelműen. Ez a „régi, jó” szocialista kormányoknál nagyon jól működött, hogy megcsinálták azt, amit nyilvánvalóan az IMF sem szeretett kimondani – értékelte a jelen helyzetet Boros Imre közgazdász a köztévé kedd reggeli háttérműsorában.

2001 óta nem vették észre?

Miről van itt szó? A sok kritérium mellett, amit a valutaalap az alaptörvénnyel, a jegybanki alelnökökkel és az összevonással (PSZÁF, MNB) kapcsolatban támaszt, felmerült még egy igény, hogy a devizatartalékok fölött, ami mintegy 40 milliárd euró, ne a monetáris tanács, hanem egyedül az elnök rendelkezzen. Hogy a hazánkban fennálló szabályozás 2001 óta él és ezt kritikusaink azóta valahogy nem vették elő, Boros Imre így kommentálja:

– Nem ez az egyetlen dolog, ami nem tűnt fel. Annak idején az sem, hogy ugyanazok, akik most az ellenkező elvet képviselik, például az MNB elnöke, szorgalmazta a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonását. Most, ha a kormány szorgalmazza ugyanezt, az tilalmas, ugye? – idézte fel az első Orbán-kormány PHARE-minisztere. – Amúgy meg nem is tudom, hányszor változott az MNB-alelnökök száma 1991 óta: háromszor-négyszer volt öt alelnök, volt hat alelnök is, volt két alelnök, most ezt casus bellinek tekintették.

Boros szerint itt érhető tetten a kettős mérce, s mivel „nagyon kilóg a ló lába, kerülik a nyílt kommunikációt”.

– Végső soron arról van szó, például a devizakészletek esetén, hogy ha nem a tanács dönt róla, akkor monetáris célzata azok felhasználásának nem nagyon lehetséges. Lefordítva magyarra: a forintárfolyam védelmét nem nagyon szolgálhatják, pedig alapvetően ilyesmire vannak – szögezte le Boros Imre közgazdász.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.