A Tisza Párt vezérének az ügye még 2024 júniusában robbant ki, amikor a budapesti Ötkert szórakozóhelyen szóváltásba keveredett egy férfival, aki videófelvételt készített róla. A politikus elvette a férfi telefonját, majd a készüléket a Dunába hajította. Az eset után a rendőrség garázdaság és rongálás gyanújával indított eljárást, amely később – Magyar EP-képviselői mentelmi joga miatt – átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez, írja az Origo.

A Legfőbb Ügyészség 2024 októberében hivatalosan is kérte az Európai Parlamenttől Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, hogy a magyar hatóságok lefolytathassák a nyomozást.
Brüsszeli színjáték
Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem előadója az a Krzysztof Smiszek lengyel baloldali EP-képviselő, aki szorosan kötődik az LMBTQ-ügyekhez és Donald Tusk környezetéhez. Smiszek 2023 decembere és 2024 májusa között Tusk kormányában Adam Bodnar igazságügyi miniszter helyettese volt.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője korábban úgy fogalmazott:
Összezárt a Weber-féle nagykoalíció, nem született döntés a mentelmi ügyben, nincsen szakbizottsági szavazás és nincsen plenáris szavazás sem
A Politico szerint is a keddi döntés nemcsak eljárási, hanem elvi kérdés: a mentelmi jog ugyanis politikai védelmet biztosít az EP-képviselőknek.
Magyar Pétert a brüsszeli csodafegyver védi
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a Magyar Pétert pártoló baloldali-liberális koalíció tudatosan zár össze az ügyben.
A Magyar Pétert pártoló koalíció összezár, mert egyrészt szükségük van Magyar Péterre, ha már ennyi energiát fektettek bele, másrészt ez precedens lehet. Korábban Lengyelország ellen is volt hetes cikkely szerinti eljárás, és ez egy minta az ilyen országokra: az onnan érkező kérelmeket nem függesztik fel
– fogalmazott.
