Az államnak növelnie kell a hatékonyságot

Paradigmaváltásra van szükség a közpénzekkel való gazdálkodásban, mert a közfeladatokat a mostani pénzszűke ellenére is teljesíteni kell – mondta Domokos László az MTI-nek.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Orbán-kormány megalakítása óta eltelt két év tekintetében a közpénzekkel való gazdálkodás helyzetét értékelve kiemelte: pozitív irányú az elmozdulás, de tovább kell javítani a hatékonyságot ezen a területen is. Úgy fogalmazott: be kell engedni a közintézmények gazdálkodásába is a nem szokványos megoldásokat, amihez fejlesztések, új technológiák alkalmazása és új gondolkodásmód kell. Az üzleti szféra hatékonyságnövelő tapasztalatait át kell ültetni a közintézmények gyakorlatába is – tette hozzá.

Domokos László kiemelte: nem véletlen, hogy az új számvevőszéki törvény a törvényesség vizsgálata mellett a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a közpénzfelhasználás célszerűségének és hatékonyságának ellenőrzésére. Az ÁSZ törvényben előírt feladata a jó kormányzás segítése, vagyis a számvevőszéknek nemcsak a hibák feltárása a dolga, hanem az is, hogy felhívja a figyelmet arra, miképpen kellene változtatni a helytelen gyakorlaton – tette hozzá.

Az ÁSZ elnöke elmondta: most is vallja, amit a beiktatását megelőző meghallgatásakor hangoztatott, hogy „a rend értéket teremt, és rendet csak akkor lehet teremteni, ha van ellenőrzés”. Ez azt jelenti, hogy minden közpénzfelhasználó egyén és intézmény számolhat azzal, hogy előbb-utóbb ellenőrizni fogják az adóforintok felhasználását, és az ellenőrzésnek, ha hiányosságokat tár fel, következményei is lesznek – mondta.

Közölte: a 2011 decemberében elfogadott stabilitási törvény jó irányba tett lépésnek tekinthető, de az idő rövidsége miatt az Állami Számvevőszék még nem ellenőrizhette annak hatásait. Az ÁSZ várakozása az, hogy a stabilitási törvény révén javul a közpénzekkel való gazdálkodás minősége – tette hozzá.

Domokos László elmondta: az adósságplafon alaptörvénybe foglalása politikai döntés volt, de rendkívül fontos előrelépést jelent. Magyarország legfőbb közpénzügyi problémája ugyanis az, hogy nemzetközi összehasonlításban is magas az adósságrátája. A magas adósság pedig kitettséget, kiszolgáltatottságot jelent a nemzetközi pénzpiacokon. Miközben az ország a rendszerváltást követően politikailag szabaddá vált, pénzügyileg kiszolgáltatott lett vagy maradt – mutatott rá.

Az adósságot rendezni kell

A jogállami keretek egyik alapja az, hogy az adósságot rendezni kell, „ahogy a népi bölcsesség mondja: pontos elszámolás, hosszú barátság” – mondta az ÁSZ elnöke.

Ebben a vonatkozásban alapvető, hogy a kormány azt mondja: akinek adóssága van, annak előbb-utóbb vissza kell fizetnie azt. Egy szociális piacgazdaságban azonban az állam nem hagyhatja magára az adóst, nem hagyhatja, hogy a kölcsönfelvevő kiszolgáltatott legyen a hitelezőjének – tette hozzá. Megjegyezte: ez igaz a nemzetközi színtérre is, ezért is fontos, hogy Magyarország megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval, mert ez védőhálót jelent az ország számára.

Kifejtette: a nemzetközi pénzpiac és az Európai Unió 2004-től folyamatosan megkérdőjelezte, hogy Magyarország valóban csökkenteni akarja-e a GDP-hez mért államadósságát, hiszen az adósságunk ebben az időszakban évről évre nőtt. „Ennek a következmények nélküli lehetőségnek vetett véget a 2008-as pénzügyi válság. Az ország az alapproblémára azonban ekkor sem adott választ, mert ahelyett, hogy csökkentette volna az adósságot, jelentős hitelkeretről kötött megállapodást a nemzetközi szervezetekkel. Magyarország a 20 milliárd eurós teljes keretet ugyan nem vette igénybe, de a részletek lehívásához kapcsolódó adósságnövekedés rontotta és rontja a magyar adósbesorolást” – mondta az ÁSZ elnöke.

Domokos László emlékeztetett, hogy az alaptörvény erre az alapproblémára irányította rá a figyelmet, és abba az irányba tereli az országot, hogy a környező államok átlagára, azaz 50 százalékra csökkentse az államadósságot.

Az Országgyűlés ennek elérése érdekében komoly önkorlátozást vezetett be az ország gazdálkodásában. A cél az, hogy az államadósság évről évre csökkenjen, amíg a GDP-hez mért 50 százalékos arányt el nem érjük. Ennek megvalósítása egy teljesen új, nem szokványos gondolkodást igényel, hiszen azt jelenti, hogy kevesebb közpénzből kell ugyanolyan, vagy inkább a korábbinál is több és jobb szolgáltatást nyújtani – mondta. Az adósságplafon tehát rákényszeríti az államot a hatékonyság növelésére – tette hozzá.

Erről szóltak a viták

Az adósságplafonhoz kapcsolódóan a magyar Országgyűlés a világ egyik legszigorúbb garanciarendszerét építette ki a Költségvetési Tanács jogkörének kiszélesítésével, különös tekintettel a 2012-től érvényes költségvetési vétójog bevezetésére – emelte ki Domokos László, aki egyúttal a Költségvetési Tanács tagja is. Az államadósság vállalt mérséklését mindeddig tartani tudta Magyarország, az államadósság-csökkentésben komoly az elköteleződés. A kérdés az, hogy a külföldi befektetők is hitelesnek tartják-e ezt az elköteleződést. Erről szóltak az elmúlt hónapok vitái – fűzte hozzá.

Rámutatott: a magyar lakosság egy része talán már sokallja az adósságcsökkentés érdekében tett hatékonysági intézkedéseket, de „a külföld szerint még egyértelműen van mit javítani a hatékony működtetés érdekében”.

Domokos László kiemelte: a kormány a Széll Kálmán-tervben kijelölte azt a tíz fő közpénzügyi területet, amelynek átalakításával, hatékonyabbá tételével a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is egyetért. „Sokan azt kérik számon, hogy a magyar kormány miért nem hallgat az EU-ra és az IMF-re. Ez azonban nem jogos felvetés, a Széll Kálmán-terv ugyanis nemzetközileg is elfogadott területeken tűzte ki célul a takarékosságot és a hatékonyság növelését” – mutatott rá.

„Önellentmondó az a Magyarországon sokszor hangoztatott álláspont, ami egyszerre kritizálja, hogy a kormány nemzetközi szinten következetesen képviseli a magyar érdeket, miközben számon kéri, miért takarékoskodik a kabinet a vasúton, az egészségügyön, az oktatáson, a közmunkaprogramokon, miért akarja bevezetni a dugódíjat. Mindezt ugyanis többek között a nemzetközi intézmények kérik a hitelek fejében, sőt egyes ilyen intézkedések mellett már a korábbi kormányok is elkötelezték magukat” – tette hozzá.

A válságadók bevezetésének az volt a logikája, hogy a kormány ott szedjen be adót, ahol ez könnyen és egyszerűen megtehető. A Széll Kálmán-terv 2.0 most megpróbálja belesimítani a magyar adóelképzeléseket a nemzetközi szinten is elfogadott adózási szisztémába – közölte az ÁSZ elnöke.

A Széll Kálmán-terv 2.0 új adóelképzeléseiről kifejtette: „továbbra is egyszerű, nagy hatékonysággal beszedhető adókról van szó, amelyekhez nem kell többletbürokráciát kiépíteni”. Emellett az ÁSZ elnökének véleménye szerint kedvező, hogy az új adókat versenypiaci területeken veti ki a kormány. „Ez azt jelenti, hogy a mindenkori keresleti-kínálati viszonyok alakítják majd ki, hogy a lakosság vagy a vállalatok fizetik-e az új adók nagyobb részét” – mondta.

Domokos László szerint a piaci verseny miatt bizonyos, hogy „egy az egyben nem lehet az adókat áthárítani a fogyasztókra, sőt inkább innovációra készteti majd a cégeket”.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb, nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.