Az államnak növelnie kell a hatékonyságot

Paradigmaváltásra van szükség a közpénzekkel való gazdálkodásban, mert a közfeladatokat a mostani pénzszűke ellenére is teljesíteni kell – mondta Domokos László az MTI-nek.

Az Országgyűlés ennek elérése érdekében komoly önkorlátozást vezetett be az ország gazdálkodásában. A cél az, hogy az államadósság évről évre csökkenjen, amíg a GDP-hez mért 50 százalékos arányt el nem érjük. Ennek megvalósítása egy teljesen új, nem szokványos gondolkodást igényel, hiszen azt jelenti, hogy kevesebb közpénzből kell ugyanolyan, vagy inkább a korábbinál is több és jobb szolgáltatást nyújtani – mondta. Az adósságplafon tehát rákényszeríti az államot a hatékonyság növelésére – tette hozzá.

Erről szóltak a viták

Az adósságplafonhoz kapcsolódóan a magyar Országgyűlés a világ egyik legszigorúbb garanciarendszerét építette ki a Költségvetési Tanács jogkörének kiszélesítésével, különös tekintettel a 2012-től érvényes költségvetési vétójog bevezetésére – emelte ki Domokos László, aki egyúttal a Költségvetési Tanács tagja is. Az államadósság vállalt mérséklését mindeddig tartani tudta Magyarország, az államadósság-csökkentésben komoly az elköteleződés. A kérdés az, hogy a külföldi befektetők is hitelesnek tartják-e ezt az elköteleződést. Erről szóltak az elmúlt hónapok vitái – fűzte hozzá.

Rámutatott: a magyar lakosság egy része talán már sokallja az adósságcsökkentés érdekében tett hatékonysági intézkedéseket, de „a külföld szerint még egyértelműen van mit javítani a hatékony működtetés érdekében”.

Domokos László kiemelte: a kormány a Széll Kálmán-tervben kijelölte azt a tíz fő közpénzügyi területet, amelynek átalakításával, hatékonyabbá tételével a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is egyetért. „Sokan azt kérik számon, hogy a magyar kormány miért nem hallgat az EU-ra és az IMF-re. Ez azonban nem jogos felvetés, a Széll Kálmán-terv ugyanis nemzetközileg is elfogadott területeken tűzte ki célul a takarékosságot és a hatékonyság növelését” – mutatott rá.

„Önellentmondó az a Magyarországon sokszor hangoztatott álláspont, ami egyszerre kritizálja, hogy a kormány nemzetközi szinten következetesen képviseli a magyar érdeket, miközben számon kéri, miért takarékoskodik a kabinet a vasúton, az egészségügyön, az oktatáson, a közmunkaprogramokon, miért akarja bevezetni a dugódíjat. Mindezt ugyanis többek között a nemzetközi intézmények kérik a hitelek fejében, sőt egyes ilyen intézkedések mellett már a korábbi kormányok is elkötelezték magukat” – tette hozzá.

A válságadók bevezetésének az volt a logikája, hogy a kormány ott szedjen be adót, ahol ez könnyen és egyszerűen megtehető. A Széll Kálmán-terv 2.0 most megpróbálja belesimítani a magyar adóelképzeléseket a nemzetközi szinten is elfogadott adózási szisztémába – közölte az ÁSZ elnöke.

A Széll Kálmán-terv 2.0 új adóelképzeléseiről kifejtette: „továbbra is egyszerű, nagy hatékonysággal beszedhető adókról van szó, amelyekhez nem kell többletbürokráciát kiépíteni”. Emellett az ÁSZ elnökének véleménye szerint kedvező, hogy az új adókat versenypiaci területeken veti ki a kormány. „Ez azt jelenti, hogy a mindenkori keresleti-kínálati viszonyok alakítják majd ki, hogy a lakosság vagy a vállalatok fizetik-e az új adók nagyobb részét” – mondta.

Domokos László szerint a piaci verseny miatt bizonyos, hogy „egy az egyben nem lehet az adókat áthárítani a fogyasztókra, sőt inkább innovációra készteti majd a cégeket”.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb, nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.