Hat évre lenne szükség egy új mecseki uránbánya megnyitásához

A Mecsekben és Pécs környékén 1000–1500 méteres mélységben 30 ezer tonna kutatásokkal igazolt fémurán van, az e feletti készletet ugyanekkorára becsülik.

Benkovics István, a pécsi önkormányzat természeti és emberierőforrás-bizottságának a témában tartott nyílt ülésén kifejtette, hogy az engedélyeztetési eljárás 3–5 évet venne igénybe, ugyanennyi szükséges még a bánya kialakításához, a termelés technológiai, műszaki feltételeinek biztosításához. Szólt arról, hogy a Mecsekben és Pécs környékén a föld alatt 1000–1500 méteres mélységben 30 ezer tonna kutatásokkal igazolt fémurán van, az e feletti készletet ugyanekkorára becsülik.

Hangsúlyozta, a két évtizeden át tartó kitermelés korszerű, környezetkímélő technológiákkal folyna, és közvetlenül félezer, közvetve pedig ennél is több embernek adhatna munkát. Ez jelentősen hozzájárulna a térség gazdaságának élénkítéséhez, az állam és az érintett települések bevételeinek növeléséhez. Az ügyvezető az önkormányzat dísztermét megtöltő bizottsági tagok, bányászati szakemberek és civil szervezetek képviselőinek a lehetséges technológiára vonatkozó kérdéseire azt válaszolta, hogy a módszerekről azon adatok értékelését követően születhet döntés, amelyeket egyebek mellett a térségben az elmúlt években végzett kutató- és igazolófúrások során szereztek. Utalt rá: a fúrásokra a korábbi kutatások eredményeként megismert uránércvagyon nagyságára, elhelyezkedésére, minőségére vonatkozó adatok igazolása, újraértékelése okán volt szükség.

„Nagy összegről van szó”

Benkovics István az MTI-nek azt mondta, a jelenlegi elképzelések szerint évente 1–1,2 millió tonna ércet hoznának a felszínre, amelyből sűrű zagyos technológiával nyernék ki a fémet. Ennek előnye a korábbi uránbányászati módszerekkel szemben, hogy minimalizálható a környezeti terhelés. Hozzátette azt is, hogy az itt használt vegyi anyagokat semlegesítenék. Az igazgató a bányaberuházás összegét firtató kérdésre azt válaszolta, hogy ez a megvalósíthatósági tanulmányból derül majd ki, „nyilvánvalóan nagy összegről van szó”.

Kővári János, a bizottság elnöke azt mondta: a nyilvános bizottsági ülés a kezdete annak a folyamatnak, amely a város lakosságának tájékoztatását, az uránkutatással, termeléssel kapcsolatos tervek megismerését szolgálja. A politikus, aki az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) pécsi közgyűlési frakcióvezetője és fideszes parlamenti képviselő egyben, jelezte: az ÖPE álláspontja szerint a lakosság tájékoztatását követően népszavazáson kell dönteni a mecseki uránbányászat újraindításáról.

Nőtt a világpiaci ár

Korábban Páva Zsolt, Pécs polgármestere azt mondta: a kormány megvizsgálja a mecseki uránbányászat újrakezdésének lehetőségét. A fideszes politikus a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a cél annak kiderítése, hogy Pécs környéke társadalmi, szociológiai, technológiai, környezetvédelmi szempontból alkalmas helyszín-e a termeléshez.

Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár megjegyezte: az uránbányászat lehetősége az urán világpiaci árának emelkedése miatt vetődött fel. Hangsúlyozta, ha a vizsgálat azt az eredményt hozza, hogy a kitermelés környezetkímélően, az egészségre káros hatások nélkül és gazdaságosan folyhat, a kormány megfontolja az uránbányászat indítását, de a döntésbe szeretnék bevonni az érintett települések önkormányzatait és a lakosságot is.

700 tonna

A mecseki uránbányászat, pontosabban a kutatások az 1950-es években indultak el, szovjet segítséggel. A fejtés maga és a Pécsi Uránércbánya Vállalat 1957-ben indult el, s egészen a hetvenes évekig nem is mutatkoztak a válság jelei, ekkortól azonban már sokkal kevésbé volt gazdaságos az érc kitermelése, a rendszerváltozáskor pedig ezt tetézte, hogy megszűnt az állam támogatása, a hidegháború végeztével pedig a legnagyobb vásárló, a széthullófélben lévő Szovjetunió leállt a vételezéssel.

Mindez a bánya 1997-es bezárásához vezetett. A baranyai uránbánya fénykorában, a hatvanas években hozzávetőlegesen 700 tonna uránfémet, a világ urántermelésének 1,4 százalékát biztosította. A bányászat gazdasági hasznai mellett társadalmi hozadékkal is járt: volt időszak, hogy közel tízezer embernek adott munkát. Pécs egyik negyede, az Uránváros is e tevékenységnek köszönheti a létrejöttét; érdekesség, hogy az első itt elkészült lakást 1956. október 23-án adták át.

Ezer új munkahely is lehet

A bánya újraindításáról már az ezredforduló óta beszélnek, de érdemi munka, vagyis kutatás csak 2007-ben indult. Ennek kiváltó oka az uránérc világpiaci árának drasztikus emelkedése. A pécsi bánya környékén egy ausztrál vállalat kezdett aktivizálódni, 2009-ben már kutatófúrásokat is végzett. A Bama.hu információi szerint ha pozitívan bírálják el a cégnél a kikutatott mennyiséget, akkor húszéves időtartamú bányát nyitnak majd, és millió tonnás nagyságrendben termelnék ki az ércet. A korábbinál modernebb és környezetkímélő módszereket ígérő vállalat kijelentette: közvetlenül mintegy ötszáz–ezer főnek biztosítanának megélhetést.

Nemcsak a mecseki bányák nyithatják meg újra kapuikat: Északkelet-Magyarországon a közelmúltban nyitott meg újra az 1990-ben bezárt, Ózd melletti Farkaslyukban a szénbánya. A termelés megkezdését 2014-re, a felhozható szenet 12 millió tonnára saccolják. A tárnák megnyitását itt is várják a helybeliek – ahogy a baranyai, úgy a borsodi régió is óriási munkanélküliséggel küzd.