A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital felzárkózó térségi közgazdászai befektetők számára összeállított áttekintésükben úgy fogalmaztak, hogy a jegybanktörvényi módosítások elfogadása eredeti változatukban „katasztrofális” lett volna, mivel ezzel sem az euróövezeti jegybank (EKB), sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem elégedett volna meg, és így az IMF–EU-tárgyalások sem kezdődhettek volna el.
„Nyilván a folyamatban lévő konzultációk eredményessége miatt kérte Varga Mihály azt, hogy hétfőn ne kerüljön sor a jegybanktörvény módosítására a parlamentben” – mondta hétfőn Szijjártó Péter. A parlamenti szavazást végül elhalasztotta az Országgyűlés. Bővebben >>>
A Ház szerint úgy tűnik, hogy békülékenyebb hozzáállást eredményezett Varga Mihály kinevezése az IMF–EU-tárgyalások vezetőjévé. A Barclays Capital londoni elemzői úgy ítélik meg, hogy a legutóbbi fejlemények nyomán „lehetségessé vált az áttörés” az IMF–EU-tárgyalások ügyében.
Júliusban kezdődhetnek a tárgyalások
A tárgyalásokkal kapcsolatban más nagy londoni házak is derűlátó véleményeket hangoztattak legutóbbi elemzéseikben. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének szakértői azt valószínűsítették, hogy a hivatalos tárgyalások a valutaalappal és az EU-val júliusban, az uniós gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) június 22-én esedékes ülése után kezdődhetnek. Ez ugyan későbbi dátum lenne az eddig vártnál, de még így is lehetséges lenne a tárgyalások nyári befejezése – vélekedtek a ház londoni elemzői.
A bankcsoport szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek „nem sok haszna származna” abból, ha „túl sokáig várna” az IMF–EU-megállapodással, mivel ez potenciálisan jelentős pénzügyi instabilitás veszélyének tenné ki a magyar gazdaságot. A ház kiemelte, hogy gyors IMF–EU-megállapodás esetén a kormány támogatottsága is növekedhet, tekintettel a forintárfolyam várható stabilizálódására és a hitelköltségek csökkenésére. Mindemellett az IMF–EU-program révén már jó előre biztosítani lehetne a jövő évi devizafinanszírozási igényeket, ami bővítené a kormány gazdaságpolitikai mozgásterét a 2014-es választások közeledtével.
Mekkora lehet az elővigyázatossági hitelcsomag?
A Bank of America Merrill Lynch-féle alapeseti forgatókönyvében egy 18 hónapra szóló, 8 milliárd eurós elővigyázatossági hitelcsomag szerepel. A Ház szerint normál piaci körülmények esetén a magyar kormány valószínűleg nem kívánna lehívni a keretből, de a kibontakozó euróövezeti válság potenciális súlyossága miatt mégis lehetséges, hogy Magyarországnak fel kell majd használnia a csomag egy részét.
Más nagy londoni házak ennél majdnem kétszer nagyobb értékű IMF–EU-csomagot valószínűsítenek, ugyanakkor szintén azzal számolnak, hogy Magyarország használni fogja az IMF–EU-keretet, ha az jóval olcsóbb finanszírozást nyújt a piacinál.
A JP Morgan elemzői a harmadik negyedévre jósolták a megállapodást egy 15 milliárd eurós, két évre szóló készenléti csomagról. A Ház londoni közgazdászai múlt heti újabb elemzésükben – időközben tett budapesti tájékozódó látogatásukról beszámolva – közölték: értesüléseik szerint a magyar kormány a készenléti IMF–EU-megállapodás után is azt tervezi, hogy a piacról oldja meg a finanszírozást, abban az esetben, ha a devizaadósság hozama 6 százalék alá kerül.
Olcsóbb lehetne a finanszírozás
Az IMF–EU-finanszírozás ennél olcsóbb – 4–4,5 százalék –, a magyar kormányilletékesek megítélése szerint azonban „a politikai ára” lenne magas annak, ha az ország nemzetközi szervezetek finanszírozására támaszkodna – írták budapesti tárgyalásaikról a JP Morgan elemzői.
A cég londoni szakértőinek saját véleménye szerint azonban, ha a devizaadósság hozama az IMF–EU-megállapodás ellenére is 6 százalék felett maradna a külső tényezők miatt, akkor a magyar kormány valószínűleg lehívna az IMF–EU-keretből, és csak „nagyon korlátozott” devizakötvény-kibocsátást hajtana végre.
