Ez váltotta ki a multicégek riadalmát

A dinnyéshez hasonló összefogás várható a krumpli, az alma és a paprika frontján is, üzeni Simonka György, a dinnyeszövetség elnöke, aki az MNO-nak azt is elmondta, miért olcsóbb a külföldi.

Utazgató, maradék dinnyét hoznak a multik

Mivel feltűnően nagy az árkülönbség a külföldi és a magyar dinnye között – vásárlói szempontból – a külföldi javára, azt is tudakoltuk, hogyan lehetséges ez.

– Két dolgot kell itt látni. Az egyik: az import tíznapos, a magyar két napja még a földeken volt. A másik, hogy 2009 után, amikor a dinnye 70 százalékban exportra ment, a külföld megtalálta azokat a csatornákat, ahonnan olcsóbban tud dinnyéhez jutni. 2010-ben az exportunk nagymértékben visszaesett, így a tavalyi fellépéssel próbáltuk megtalálni a helyet a dinnyének a hazai piacon. Ma az évi 180 ezer tonna dinnye több mint 60 százaléka itthon piacra tud kerülni. A kérdésre válaszolva viszont fontos, hogy azokban az országokban, ahonnan a multik dinnyét hoznak be, most már a szezon vége felé járnak, a pénzüket megkeresték a terméssel, a maradék értékesítésekor pedig már szinte mindegy, mennyiért és ki, csak vigye el – vázolja Simonka György.

A vidékfejlesztési tárca csakúgy, mint tavaly, idén is kampányba kezdett a hazai dinnye fogyasztásáért. E folyamat keretei közt ültették asztalhoz a szakma képviselőit a kereskedőláncok vezetőivel, és abban egyeztek meg, hogy a magyar dinnye szezonjában csak hazai kerül a polcokra, illetve július végéig nem mennek 99 forint alá a kilónkénti árral a boltok, illetve a termesztők sem kapnak 35–40 forintnál kevesebbet. Az egyezséghez mindenki bárki szabadon csatlakozhatott, ezért állnak szakemberek értetlenül a GVH kartellgyanúja előtt. A multik mesterséges árképzése miatt egyébként egyes számítások szerint 15 ezer termesztő menne tönkre.