Nagy vihart kavart az agrártárca hazai dinnyepiacot védeni kívánó lépése, melynek során asztalhoz ült a termesztőkkel és a kereskedőhálókkal, és megállapodást hozott tető alá a magyar dinnye magyar asztalokra juttatása érdekében. Az első kritikus hangok amiatt jelentek meg, hogy a dinnye kilónkénti minimálára a július végéig hatályos megállapodás szerint 99 forint, a szezonban pedig magyar dinnyét kell a boltok polcaira tenni.
A kormány és az áruházak közti egyezségre felfigyelt a Gazdasági Versenyhivatal is. A GVH tájékoztatása szerint a fogyasztói árral kapcsolatban feltehetően egyeztetésre került sor a termelők egyes érdek-képviseleti szervezetei és a dinnyét forgalmazók között. Magát a forgalmazók és a kormány közti párbeszédet a dinnyések elnökeként Simonka György koordinálta.
15 ezer gazda túlélte
– Az egész úgy kezdődött, hogy a gazdák megkerestek: ha megint az lesz, hogy 69 forintos árral jönnek elő a multik, abba ők tönkre fognak menni, még az önköltségi pénzüket sem kapják meg. Az én térségemből, Békésből naponta 100–150 kamion dinnye indul el, el lehet képzelni, mi lenne ezzel a terméssel, ha nem lehetne eladni – mondta el az MNO-nak Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesület elnöke.
Az idei évben, bármi is történik a továbbiakban a GVH fellépése után, már kezelhető lesz a hazai dinnyehelyzet, a három hétig betartott, 100 forint körüli ár alá eddig sem mentek a multik túlzott mértékben – erre, mint mondja, már jó volt az egyezség: országszerte 15 ezer gazda élte túl a szezont.
Miért csak most szimatol a GVH?
A Gazdasági Versenyhivatal a hétfői nap folyamán egyébként közölte, tájékozódó fázisban vannak, hol és kinek az érdekét sérti az egyébként önkéntes megállapodás. Erre Simonka egyértelműen fogalmaz: – A hivatalnak nem csak most kellene szimatolnia. Ezt kellett volna tennie azokban az években is, amikor a multik olyan áron vásárolták fel dinnyét, amilyenen akarták, erőszakosan és durván visszaélve az erőfölényükkel. Már előre jelezzük, hasonló egyezség készül más szezonális élelmiszernövény, a krumpli, a paprika és az alma esetében is.
A Békés megyei fideszes politikus egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, ez az akció véleményük szerint minden elemében szabályos, valószínűleg éppen ez okozza a multicégek riadalmát.
Utazgató, maradék dinnyét hoznak a multik
Mivel feltűnően nagy az árkülönbség a külföldi és a magyar dinnye között – vásárlói szempontból – a külföldi javára, azt is tudakoltuk, hogyan lehetséges ez.
– Két dolgot kell itt látni. Az egyik: az import tíznapos, a magyar két napja még a földeken volt. A másik, hogy 2009 után, amikor a dinnye 70 százalékban exportra ment, a külföld megtalálta azokat a csatornákat, ahonnan olcsóbban tud dinnyéhez jutni. 2010-ben az exportunk nagymértékben visszaesett, így a tavalyi fellépéssel próbáltuk megtalálni a helyet a dinnyének a hazai piacon. Ma az évi 180 ezer tonna dinnye több mint 60 százaléka itthon piacra tud kerülni. A kérdésre válaszolva viszont fontos, hogy azokban az országokban, ahonnan a multik dinnyét hoznak be, most már a szezon vége felé járnak, a pénzüket megkeresték a terméssel, a maradék értékesítésekor pedig már szinte mindegy, mennyiért és ki, csak vigye el – vázolja Simonka György.
A vidékfejlesztési tárca csakúgy, mint tavaly, idén is kampányba kezdett a hazai dinnye fogyasztásáért. E folyamat keretei közt ültették asztalhoz a szakma képviselőit a kereskedőláncok vezetőivel, és abban egyeztek meg, hogy a magyar dinnye szezonjában csak hazai kerül a polcokra, illetve július végéig nem mennek 99 forint alá a kilónkénti árral a boltok, illetve a termesztők sem kapnak 35–40 forintnál kevesebbet. Az egyezséghez mindenki bárki szabadon csatlakozhatott, ezért állnak szakemberek értetlenül a GVH kartellgyanúja előtt. A multik mesterséges árképzése miatt egyébként egyes számítások szerint 15 ezer termesztő menne tönkre.
