A Gyulai Várfürdő a gyógyvíz miatt idelátogatók mellett várhatóan 2013 októberétől télen-nyáron fogadja majd a szórakozni, pihenni és kikapcsolódni vágyó családokat, fiatalokat az élményfürdő megépítésének köszönhetően.
Emiatt a várakozások szerint megugrik a fürdő látogatóinak száma is: az üzemeltető arra számít, hogy az élményfürdő megépítését követő ötödik évre a strand vendéglétszáma 37 százalékkal növekszik.
A fejlesztés csütörtöki alapkőletételén elsőként Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte a vendégeket, az ünnepélyen pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is mondott beszédet. Ő előadásában azt emelte ki, hogy a kormány uniós fejlesztési kabinet létrehozásáról döntött annak érdekében, hogy felgyorsítsa a rendelkezésre álló uniós támogatások folyósítását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervezete szerint rövidesen létrejön egy 50 milliárd forintos alap az önkormányzatok számára, továbbá szintén a tervek szerint 30 százalékos előleget biztosítanak majd a beruházások megkezdésének megkönnyítéséhez. A rendezvényen részt vett Görgényi Ernő, a város polgármestere, és Kovács József, Gyula város és térségének országgyűlési képviselője, a Pándy Kálmán Kórház főigazgató-főorvosa, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke is beszélt. Ő előadásában kiemelte, hogy az egészségturizmus fejlesztése szerepel a Semmelweis-tervben, ami Gyula számára is kitörési pontot jelenthet. Várakozásai szerint a Gyulai Várfürdő fejlesztése lehetővé teszi, hogy növekedjen a látogatók száma, s a jövőben egész évben magas színvonalú szolgáltatásban részesülhessenek a vendégek.
A vendégeknek a fejlesztési időszakban sem kell lemondaniuk a gyulai fürdő medencéiről, ugyanis a fejlesztési munkálatokat a kivitelezők úgy végzik, hogy a fürdő menet közben üzemelni tudjon – ennek érdekében pedig többlépcsős kivitelezésre kell számítani. Ennek első ütemében az élményfürdő felőli összekötő szakasz útjába eső területeket – így például a tornatermet és a fizikoterápiás részleget – alakítják ki. Ezen területeket a ma kihasználatlan „fehér terem” rovására gipszkarton válaszfalakkal gyorsan, száraztechnológiával választják le az épület belső teréből. Ezen túlmenően az új beléptetőrendszer üzembe állításához a bejárati előcsarnokot is át kell alakítani, majd a meglévő öltözőkben az öltözőszekrényeket is le kell cserélni. Mindezen munkálatok az élményfürdő üzembe helyezésével együttesen készülnek majd el.
A fejlesztés második ütemeként a családi élményfürdő épülete készül el. Méghozzá úgy, hogy ez a főépületre merőleges épületszárny köti majd össze a főépületet és az élményfürdőt. Ezt az észak–déli tengelyt adó, belső kerttel is rendelkező épületrészt a kivitelező szintén úgy készíti el, hogy közben nem gátolja a fürdő földszinti területeinek használatát. Elkészülte után pedig ezt az épületrészt egyszerűen csak összenyitja majd a főépületben lévő pihenőcsarnokkal. Ezen terület alatt lesznek azok a közműkiváltások is, amelyeket a családi élményfürdő építésének megkezdése előtt ki kell cserélni. Ehhez a meglévő termálvizes kültéri medencék ragasztott fatartós árnyékoló tetőhéját – persze csak a kivitelezés előtt – meg kell majd bontani.
A fejlesztés részeként galériázott élményfürdő is épül, méghozzá az észak–déli közlekedőtengely déli végén. Ezt a területet a földszinten és a majdani emeleten egyaránt az észak–déli tengelyű épületszárnyon keresztül lehet majd megközelíteni a főépületből. Az új részleg földszinti csarnokterében egy összesen 900 négyzetméternyi vízfelület várja majd a vendégeket. Emellett a fürdőépület belső parkja felé tájolt, árnyékoló előtetővel ellátott 1-es és 2-es számú szabadtéri gyógymedencék is szerves részévé válnak az új épületnek.
Az élményfürdő belső terében, egy halcsontvázra emlékeztető medence „bugyraiban” érdekes élményelemek is helyet kapnak. Ilyenek lesznek például a különböző álló- és fekvőmasszázs élményelemek, a víz alatti masszázst biztosító fúvókák, a sodrófolyosó, a gejzírek és buzgárok, a nyakzuhanyok és vízfüggönyök. Ugyancsak ennek a medencének az elkülönített részeibe érkeznek a családi, valamint a rafting navigatour csúszdák, valamint a wide slide csúszda is. Ez utóbbiak közül a rafting navigatour csúszdának az a nevezetessége, hogy azt felfújható „fánkkal” lehet csak használni. Ez a fánk pedig azért különleges, mert mintegy 120 méteren keresztül kanyarog le és fel az élményfürdő légterében, mire a végén becsobban a vízbe.
A medencében egy olyan trambulint is kialakítottak, amely a földszint és a galériaszint között félmagasságban van. Innen már egy mély vizes – 4 méter mélységű – ugrómedencébe csobbanhatnak a bátrabb látogatók. Az élménymedence „farokrészében” ugyancsak több élményelem – így például pezsgőpadok, buzgárok és egy úgynevezett vízibár – szolgálja majd a fürdőzők kényelmét.
Ugyanezen csarnoktérben egy úszásra alkalmas külön medence is található. Ennek vize két-három fokkal alacsonyabb hőmérsékletű, mint az élménymedencéké, így már kiválóan alkalmas aktív sportolásra is. Ugyancsak újdonság az, hogy a csarnoktér kertközeli végében már helyet kapott egy bébi- és kisgyermekmedence is. Itt, a bébimedence közelében szoptató és pelenkázó is épült, ahogyan van mama-baba vizesblokk és gyermekpihentető is. Sőt a gyermekek számára korosztályonkénti bontásban „szárazföldi” játszótereket is kialakítottak.
A medencék körül viszonylag tágas pihenőfelületek is vannak, de a csarnoktér íves galériája is elsősorban a pihenést szolgálja. A galérián kapott helyet a pezsgőfürdő és a jakuzzi is, de itt található az élményfürdőhöz tartozó szaunarészleg is. Ebben hagyományos finn szauna, gőzkabin, aromaterápiás és infraszauna egyaránt található, és tartozik hozzá jégkút, vödörzuhannyal és egy kültéri teraszra telepített merülőmedence is.
Az épület teljes egészében – kivéve a főépülettel összekötő épületszárnyat – alápincézett. Ezt a szintet a keleti homlokzat – azaz a gazdasági bejárat – felől lehet lépcsőn, illetve teherliften keresztül megközelíteni.
