Németh Lászlóné közölte: a kormány a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokkok megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú, és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak tekinti. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) májusi közgyűlésén döntött arról, hogy a beruházás megvalósítására projekttársaságot hoz létre, amely a megalapításakor 100 százalékban az MVM Zrt. tulajdonában lesz – emlékeztetett.
Alapvető cél az észak-déli gázszállítás
A miniszter elmondta azt is, hogy létrejött egy kormánybizottság, amely vizsgálja az atomerőmű bővítésével kapcsolatos stratégiai kérdéseket, az új atomerőművi blokkok üzembe lépése várhatóan a 2025–2030 közötti időszakra esik. Az atomerőmű bővítésével kapcsolatos tenderen bármely, nyomott vizes reaktort gyártó vállalat részt vehet, a beruházó a technológiai és gazdaságossági szempontok, valamint a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését is vizsgálja – utalt rá a nemzeti fejlesztési miniszter.
Németh Lászlóné a gázpiacról elmondta, hogy Magyarország stratégiai célja a valódi gázpiaci versenyhelyzet megteremtése megfelelő infrastruktúra kiépítésével és alternatív forráslehetőségek felkutatásával. Hozzáfűzte: a keletről érkező források bővítése mellett alapvető cél az észak-déli irányú gázszállítás lehetőségének megteremtése a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között.
Tárgyalnak a budapesti légitársaságról
A novemberben Magyarország által is aláírt Észak-Dél Energia Folyosó cselekvési terv a földgázprojektek közül a legfontosabb fejlesztések egyikeként nevezi meg a magyar-szlovák összeköttetést. A kormány az engedélyezési folyamatok felgyorsítása érdekében kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást – hangsúlyozta Németh Lászlóné. Szólt arról is, hogy a 115 kilométer hosszú vezeték 2015-ig megépülhet, és a vezeték magyarországi szakasza 35 milliárd forintba kerül majd. Ebből 8 milliárd forint lehet az európai uniós támogatás.
„Nem tettünk le egy budapesti központú légitársaság alapításának gondolatáról. Több, erre irányuló tárgyalást folytatunk, abban a reményben, hogy sikerül olyan befektető partnereket találni, akiknek közreműködésével egy piaci alapon működő légitársaság tevékenysége elindítható” – hangsúlyozta a miniszter. Németh Lászlóné az uniós források felhasználásáról elmondta, hogy kormánydöntés született a Fejlesztési Kabinet felállításáról, a kormányzati döntések gyors előkészítése és érvényesítése érdekében, és felállítottak egy 50 milliárd forint összegű önerő alapot is.
Van még fejlődési potenciál
Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a külpiaci értekezleten kiemelte, hogy az exportban növelni kell a feldolgozott élelmiszerek arányát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előadásához kapcsolódva ő is kiemelte, hogy a mezőgazdaságban is keleti nyitásra van szükség, így növelni kell az exportot a Független Államok Közösségének országaiba, az arab világba, Kínába és a Távol-Keletre. Minden viszonylatban más-más külkapcsolati hagyományokkal rendelkezik Magyarország, de mindegyikben van még fejlődési potenciál és előrelépési lehetőség – tette hozzá.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a külpiaci jelenlétet apró lépésekkel kell felépíteni, különösen fontos megjelenni a különböző szakvásárokon, kiállításokon. Oroszországgal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak aktív agrárdiplomáciával ki kell juttatnia az ottani piacon szükséges élelmiszereket, emellett technológia- és tudásexportra is lehet igény.
A helyettes államtitkár szerint a keleti nyitás egyik stratégiai eleme Kína, amely immár a világ legnagyobb élelmiszer-ipari szereplője, megelőzve az Egyesült Államokat. Kínában mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszer-ipari termékekkel lehetne megjelenni, ugyanakkor figyelni kell a komoly élelmiszer-behozatali előírásokra. Hozzátette, hogy a hústermékek kivitelében is komoly potenciál van a távol-keleti piacokon.
