Andor László pénteken a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: az Európai Bizottság legalább két éve hangoztatja, hogy a munkát terhelő adókat, járulékokat kellene csökkenteni. „Az, hogy erre most van egy célzott elgondolás, az pozitív” – szögezte le. A biztos szerint depressziós időszakban, elhúzódó válságban, amikor sokan kiszorulnak a munkaerőpiacról, a közmunka egy lehetséges eszköz. Hozzátette: vigyázni kell arra, hogy a munkanélküliből közfoglalkoztatottá váltak helyzete javuljon, lehessen érezni, hogy ez előrelépés az egyén számára, országos szinten pedig legyen egy stratégia, amely középtávon nem növeli, hanem éppen csökkenti a közmunkások számát. „Kell, hogy legyen egy kivezető út mindenki számára” – fogalmazott.
Akcióterv
A tízpontos munkavédelmi akciótervet július 2-ai napirend előtti felszólalásában jelentette be Orbán Viktor. Ennek részeként egyebek mellett a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25–54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. Mérséklik továbbá a kisadózók adminisztrációs terheit, és felszámolják az „áfacsapdát” is.
A Munkahelyvédelmi akcióterv részleteiről az MNO cikke ide kattintva érhető el.
Jövőre még többet szánnának a programra
Mint azt az MNO korábban megírta, idén mintegy 132 milliárd forintot fordít a közmunkaprogram megvalósítására az állam, ebből az összegből mintegy 200 ezer ember megélhetését segíti elő. A tavaly indított új típusú közfoglalkoztatási program elsősorban a leszakadó térségek munkanélküli lakosainak szándékozik segítséget nyújtani, értékteremtő, a köz számára hasznos elfoglaltság biztosításával annak érdekében, hogy az érintettek minél előbb visszakerülhessenek az állandó munka világába.
Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és logisztikai főosztályának vezetője ennél is nagyobb, 154 milliárd forintos összegről beszélt egy csütörtöki interjújában – a jövő évi költségvetés aktuális változata szerint a kormányzat ennyit szánna a programra.
