Egyes munkáltatók a jelek szerint hamar megtalálták annak módját, miképpen húzhatják ki magukat dolgozóik bérének felemelése és a közterhek befizetése alól. A kétes megoldás voltaképpen a minimálbéres adóelkerülés újszerű, sajátos formája. Az adótanácsadók egyesületének tapasztalatait Zara László elnök ismertette a Magyar Nemzettel. Eszerint némely munkaadó idén csak négy- vagy hatórás részmunkaidőre jelenti be a tavaly még napi nyolc órában foglalkoztatott és minimálbért kereső alkalmazottait. Az érintett dolgozók így a legkisebb jövedelem háromnegyedét, felét kapják meg, legalábbis legálisan. A hatóságoknál tett bejelentések persze nem fedik a valóságot. A szóban forgó alkalmazottak igazából ugyanúgy nyolc órát dolgoznak naponta, mint korábban, és keresetük is magasabb, ugyanis a minimálbér napi négy vagy hat órára eső része mellett zsebbe is kapnak pénzt. – A folyamat hátterében feltehetőleg a minimálbér év eleji emelése húzódhat meg – mondta Zara László, felelevenítve, hogy a legkisebb kereset nagysága a tavalyi 78 ezerről idén 93 ezer forintra szökött.
A minimálbér növelését illetően az elmúlt időkben különféle várakozások fogalmazódtak meg. Például az, hogy a legalacsonyabb juttatásra bejelentett, de a valóságban többet kapó személyek a korábbiakhoz képest nagyobb arányban vesznek majd részt a terhek viselésében, hiszen adóbevallásuk magasabb összegről fog szólni. – A részmunkaidős minimálbéres adócsalás voltaképpen ezt a törekvést hiúsítja meg – rögzítette Zara László. Úgy véli: jelenleg is tömegek trükköznek a legkisebb keresettel, s ez csak akkor szorulhat vissza, ha eltűnnek az adórendszerből a különbségek, és ha a hatóság a hatékonyabb ellenőrzési rendszert alakít ki. – A gazdaság szereplői nem ritkán a szűkös anyagiak szorítása elől menekülve folyamodnak a minimálbéres adóelkerüléshez – mondta az elnök, így szerinte a csalási módszer léte, terjedése szükségképpen összefügg a krízisből való kilábalás nehézségeivel.
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
