A héthavi bruttó átlagkereset 221 349, a nettó 143 047 forint volt. A nemzetgazdaságban – a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – foglalkoztatottak júliusi bruttó átlagkeresete 7,1, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó 4,4 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.
A vállalkozásoknál alkalmazottak rendszeres havi keresete 8,0 százalékkal nőtt tavaly júliushoz képest, gyorsabban az előző havi 7,3 százalékos ütemnél.
A családi adókedvezmény hatása nélkül számolt reálkereset júliusban az 5,8 százalékos inflációval számolva 1,3, az első hét hónapban (5,6 százalékos inflációval) 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Jól teljesített a versenyszféra
A KSH által közölt január–júliusi kereseti statisztika szerint a teljes munkaidőben vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 579 forintot kerestek, ami 7,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezen belül júliusban a bruttó kereset 230 440 forint volt, 9,2 százalékkal nagyobb a múlt év júliusinál.
A közszférában közfoglalkoztatottak nélkül 212 765 forintot kerestek január–július átlagában, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és a júliusi 232 439 forintos átlagkereset 8,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az első hét hónapban 82 600, júliusban 106 200 közfoglalkoztatottat regisztrált a statisztika, rendre 50,9, illetve 44,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben közfoglalkoztatottak száma 4,5-szeresére nőtt, a 73 400 forintos átlagkeresetük viszont 10,5 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly.
Az NGM arra hívta fel a figyelmet hogy a versenyszférában dolgozók júliusi nettó keresete az inflációt meghaladóan, 6,1 százalékkal nőtt, a versenyszférában tehát a reálbér is nőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül a nettó keresetek 6,4 százalékos növekedése a költségvetési szerveknél szintén meghaladja az infláció mértékét, itt is reálbér-emelkedést regisztráltak.
Jól fizet a pénzügyi és a biztosítási szektor
A KSH statisztikái szerint a legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (465 701 forint), bár ez az összeg 1,7 százalékkal elmarad a múlt év január–júliusitól. Az információ és kommunikációs terület átlagos keresete 412 139 forint volt. Noha az ingatlanforgalmazásban dolgozók átlagkeresete a középmezőnyhöz tartozik (216 516 forint), az első hét havi emelkedés mértéke jelentős, 19,3 százalék. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Az első hét hónapban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 57 százaléka átlagosan 10 300 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ez 1,6 százalékponttal mérsékelte a szféra bruttó keresetének csökkenését, ami így az előző év szintjén alakult.
A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 8,7 százalékkal júliusban az egy évvel korábbiakhoz képest. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de a 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,7 százalékkal haladta meg a 2011. január–júliusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 813 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 33 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A költségvetési szférában 745 ezren dolgoztak (12,0 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 83 ezren közfoglalkoztatás keretében.
