Megdöbbentően magas árat kell fizetni egy országnak akkor, ha hirtelen zúdítja rá a társadalomra a nagymértékű megszorító intézkedést – írja elemzésében Kenneth Rogoff, aki szerint a takarékossági lépések hatását összességében kell nézni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezető közgazdásza szerint sem az állami élénkítő csomagoknál, sem a költséglefaragásoknál nem szabad a ló túlsó oldalára átesni.
A Harvard Egyetem professzora hangsúlyozta: a megszorítás hívei, illetve a költségvetési hiányt mindenek fölé helyezők alábecsülik annak az árát, amit a „hirtelen megállás” jelent egy gazdaságnak, a társadalmi hatásokról nem is beszélve. Rogoff szerint az államnak mindenképp el kell látnia az alapvető feladatait többek között a honvédelem, az egészségügy, az oktatás és a társadalombiztosítás területein, és „ennek a felelőssége alól nem lehet kibújni”. Görögországot említve példaként megjegyezte, a társadalmi feszültség kiéleződése még lejjebb vitte az országot az adósságspirálban, sőt ennek következtében felgyorsult a pénzügyi piacok bizalomvesztése, s jelentős tőkét vontak ki az amúgy is hitelhiánnyal küzdő államból.
Kiadáscsökkentés vs. gazdaságélénkítés
A közgazdász kiemelte, hogy úgy kell megtalálni az összhangot a költséglefaragások és a gazdaság élénkítése között, hogy bármilyen intézkedéscsomagot csak fokozatosan, időben elnyújtva vezessenek be. Az adóemelésekkel kapcsolatban leszögezte: ezzel az eszközzel nem lehet a deficitet hirtelen eltüntetni, mert a gyors változtatás csak felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, s csökkenti a beruházások szintjét.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
