A bizottság szerint a kezdeményezés minden jogi feltételnek megfelel, ezért azt javasolják az Európai Unió Tanácsának, hogy engedélyezze azt. A tanács mellett a megerősített együttműködés elindításához az Európai Parlament jóváhagyása is elengedhetetlen.
Az úgynevezett megerősített együttműködés értelmében legalább 9 tagállamnak kell írásban kifejeznie elkötelezettségét, hogy egy jól meghatározott területen mélyítenék együttműködésüket. Az FTT-ről 10 állam juttatott el ilyen értelmű nyilatkozatot a bizottsághoz; az eredeti javaslat a pénzintézetek közötti tranzakciókra 0,1 százalék, a származékos ügyletekre pedig 0,01 százalék tranzakciós adót vetne ki.
Azonnali előny
A kezdeményezésben Németország, Franciaország, Ausztria, Belgium, Portugália, Szlovénia, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia vesz részt, ami a bizottság értékelése szerint nemcsak azonnali és kézzelfogható előnyöket jelent a részt vevő országoknak, hanem a belső piac és az unió egészének működéséhez is hozzájárul.
„Ez az adónem több milliárd euró, nagyon is elkélő többletbevételhez juttathatja a tagországokat ezekben a nehéz időkben. Ez a méltányosságról szól; biztosítani kell, hogy a válság terheiből a pénzügyi szektor is kivegye a részét, ne csak a hétköznapi emberek viseljék azt” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
A tagállamok nyilatkozatainak beérkezését követően a bizottság köteles volt megvizsgálni, hogy a megerősített együttműködés hogyan érinti a részt vevő és kimaradó tagállamokat és az EU egészét, illetve hogy az együttműködés az EU érdekeit és céljait szolgálja és nem árt az egységes piacnak.
Erősödne az egységes piac
Az Európai Bizottság értékelése szerint az FTT erősítené az egységes piacot, mert egyszerűsíti a jogi környezetet, biztosítja a pénzügyi szektor hozzájárulását a válság költségeihez, továbbá a pénzügyi piacokat a „szerencsejáték-szerű” kereskedéstől a reálgazdaságot támogató, stabilabb tevékenységek irányába igyekszik elmozdítani.
Az eredeti, az egész EU-ra kiterjedő FTT-ből az Európai Bizottság számításai szerint a tagállamok összesen 57 milliárd euró bevételre tehettek volna szert. A bizottság ismerteti azt is, hogy a megerősített együttműködés elindulását követően ugyanolyan feltételekkel csatlakozhatnak majd, illetve ugyanolyan feltételek alapján vezethetik be az uniós FTT-t, mint a kezdeményezésben a kezdetektől részt vevő országok.
Népszerű intézkedések és kettős mérce
A pénzügyi tranzakciókra vonatkozó illetéket 2013. január 1-jével vezeti be Magyarország. A magyar kormány által hozott intézkedések, úgy tűnik, egyre népszerűbbek az unióban. Olvassa el az MNO összeállítását!
Már korábban is beszámoltunk arról, sajátos kettős mércét láthatunk Brüsszel részéről abban a tekintetben, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben engedhetik el a költségvetési hiányukat.
Mint arról az mno.hu beszámolt, a kormány újabb, összesen 367 milliárd forint értékű kiigazításról döntött 2013-ra. Portálunk megtudta: pénzügyi helyett gyakorlatilag nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között.
Ugyanolyan megoldások
Orbán Viktor miniszterelnök a Hír TV-nek adott pénteki exkluzív interjújában azt is elmondta: az Európai Unióban mások is ugyanúgy unortodox gazdasági megoldásokkal próbálkoznak, mint a magyar kormány, csak ők innovatívnak mondják. Erre jó példa a bankadó és a tranzakciós adó, amit már több uniós tagállamban is másolnak.
Angela Merkel október 18-án arról beszélt: szélesebb körű felhatalmazást kell adni az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosának a tagállami költségvetések ellenőrzéséhez, és fel kell állítani egy új uniós pénzügyi alapot.
Az Európai Parlament elnöke szerint idővel az Európai Unió minden országa követi a pénzügyi tranzakciós adót kezdeményező tizenegy tagállam példáját. Martin Schulz egy Werner Faymann osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatón október 11-én hangsúlyozta: ha a többi tagállam felismeri, hogy ez az együttműködés pénzforrást jelent, akkor azok is csatlakozni fognak, akik eddig tartózkodóak voltak.
