Korrigálhatják a közfoglalkoztatási programot

A következő kormányülésen áttekintik a közfoglalkoztatási program egy évének tapasztalatait.

Szólt arról: helyi vizsgálódásaik során a közfoglalkoztatottak a leginkább a munkavégzés körülményeire panaszkodtak, és arra, hogy visszautasításuk esetén elvesztették a szociális juttatásokat. Közölte, vizsgálták a többi között a bérkifizetéseket, a képzések elmaradását és a 30 napos kereső tevékenység igazolása hiányából fakadó, a közmunkát keresőket sújtó szankciókat.

Külön jelentés készül majd

A panaszok szerint sokszor az elbocsátottak munkahelyére közfoglalkoztatottakat vesznek fel. A munkakörülményekre is sok panasz érkezik, erről lehet, hogy külön jelentést írnak, továbbá a szabadságra és a táppénzre vonatkozó jogszabályok változásait is vizsgálják – fűzte hozzá.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára elmondta: a helyi közszolgáltatások költségeinek csökkentésére is alkalmas lehet a közfoglalkoztatás. Utalt arra, hogy pályázatot írtak ki az önkormányzatok számára a közmunka terén alkalmazott példamutató gyakorlatok bemutatására, a díjátadás november 8-án lesz Budapesten. A pályázat tapasztalatain alapuló javaslataikat szeretnék a kormányzat számára megfogalmazni – jegyezte meg.

Nehézséget jelent a kifizetés

A TÖOSZ főtitkára a legnagyobb problémának azt látja, hogy „kiszámíthatatlan a rendszer”, a benne lévők számára éppúgy, mint az önkormányzatoknak. A heti bér kifizetéséből fakadó nehézségek szinte mindenhol felvetődtek – mondta.

Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára közölte: nagy különbség van a települések között a közmunkásokhoz való bánásmódban és azok lakosságon belüli arányában. Felhívta a figyelmet arra, a napi 8 órás munkáért a közfoglalkoztatottaknak is meg kellene kapniuk a minimálbért, és szeretnék elérni, hogy a közmunkásokra ugyanazok a szabadságnapok legyenek érvényesek, mint másokra.

Elmondta, hogy építészmérnök és pedagógus is van a közmunkások között, de a többség általános iskolát végzett vagy még azt sem. Sokszor nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, és gyakran saját eszközeikkel dolgoznak a közmunkások, sőt a megfelelő egészségügyi körülményeket sem mindig teremtik meg számukra – sorolta.

Más országban a fiatalokat  igyekeznek vele alkalmazni

Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa arról beszélt, hogy a fejlett világban nem alkalmaznak akkora mértékben közfoglalkoztatottakat, mint Magyarországon. A skandináv országokban, Ausztráliában, illetve Angliában élnek ugyan ezzel az eszközzel, de nem a tömeges munkanélküliséget szeretnék ezzel felszámolni, hanem a fiatalokat igyekeznek alkalmazni – állapította meg.

Az mno.hu korábban beszámolt róla, hogy egy szeptember 29-ei kormányrendelet arra kéri fel Pintér Sándor belügyminisztert, készítsen előterjesztést arról, hogyan lehet 2014 elejére 300 ezerre növelni a közmunkaprogramba bevontak számát, illetve hogyan lehet a rokkantnyugdíjból kikerülteknek további, új típusú, egészségügyi állapotuknak megfelelő, speciális közfoglalkoztatást biztosítani.