Hoffmann Imre az Alapjogok és közfoglalkoztatás című műhelybeszélgetésen elmondta: a témát már a nyáron megtárgyalták a helyi munkaügyi hivatalokkal, a héten pedig az összes polgármesternek levelet írnak, érdeklődve a közfoglalkoztatási program helyi tapasztalatairól, hogy 2013-ra tervet tudjon készíteni a tárca. Közölte, a polgármestereknek 39 helyszínen tartanak képzést a közfoglalkoztatásról.
Pozitívak a visszajelzések
A helyettes államtitkár szólt arról: az önkormányzatok és azok szövetségeinek visszajelzései alapvetően pozitívak a közfoglalkoztatásról. Meglátása szerint a közfoglalkoztatás a munkaerőpiacra történő visszavezetés fontos eleme, mert ennek keretében az érintettek „védett környezetben kipróbálhatják képességeiket”.
Hoffmann Imre véleménye szerint kiemelkedő a mezőgazdasági projektek jelentősége a kistérségi munkaprogramokban. Rámutatott arra: akik nehezen találnak munkát, azok szeptembertől részt vehetnek képzésekben. Célként fogalmazta meg, hogy a 20-64 éves emberek 75 százalékának legyen munkája 2020-ig, ez a mutató jelenleg 60,7 százalék.
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa arról beszélt, hogy a közfoglalkoztatás nem alkalmas arra – és ezt eredendően sem akarta senki –, hogy mindenkit bevonjon a munka világába. Az ombudsmani vizsgálatok az alapjogi visszásságokat vizsgálják, eddig 50 panasz érkezett hozzájuk a témában – tette hozzá.
Problémás lehet a képzés hiánya
Elmondása szerint a tájékoztatás hiányát és a jogbizonytalanságot említették a leginkább a panaszosok. Nagy problémának nevezte az érintettek képzésének hiányát, valamint azt, hogy a közfoglalkoztatás „másodrendű munkavégzéssé válhat, ami alááshatja a munkaügyi rendszert”. A vizsgálat a Munka méltósága elnevezésű projekt keretében késő ősszel zárul le – jegyezte meg.
Zemplényi Adrienne, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársa, a Munka méltósága elnevezésű projekt vezetője kiemelte: vizsgálják egyebek mellett a roma emberek, a nők, az anyák, a fogyatékossággal élők és a hajléktalanok közmunkában való elhelyezkedési esélyegyenlőségét.
Szólt arról: helyi vizsgálódásaik során a közfoglalkoztatottak a leginkább a munkavégzés körülményeire panaszkodtak, és arra, hogy visszautasításuk esetén elvesztették a szociális juttatásokat. Közölte, vizsgálták a többi között a bérkifizetéseket, a képzések elmaradását és a 30 napos kereső tevékenység igazolása hiányából fakadó, a közmunkát keresőket sújtó szankciókat.
Külön jelentés készül majd
A panaszok szerint sokszor az elbocsátottak munkahelyére közfoglalkoztatottakat vesznek fel. A munkakörülményekre is sok panasz érkezik, erről lehet, hogy külön jelentést írnak, továbbá a szabadságra és a táppénzre vonatkozó jogszabályok változásait is vizsgálják – fűzte hozzá.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára elmondta: a helyi közszolgáltatások költségeinek csökkentésére is alkalmas lehet a közfoglalkoztatás. Utalt arra, hogy pályázatot írtak ki az önkormányzatok számára a közmunka terén alkalmazott példamutató gyakorlatok bemutatására, a díjátadás november 8-án lesz Budapesten. A pályázat tapasztalatain alapuló javaslataikat szeretnék a kormányzat számára megfogalmazni – jegyezte meg.
Nehézséget jelent a kifizetés
A TÖOSZ főtitkára a legnagyobb problémának azt látja, hogy „kiszámíthatatlan a rendszer”, a benne lévők számára éppúgy, mint az önkormányzatoknak. A heti bér kifizetéséből fakadó nehézségek szinte mindenhol felvetődtek – mondta.
Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára közölte: nagy különbség van a települések között a közmunkásokhoz való bánásmódban és azok lakosságon belüli arányában. Felhívta a figyelmet arra, a napi 8 órás munkáért a közfoglalkoztatottaknak is meg kellene kapniuk a minimálbért, és szeretnék elérni, hogy a közmunkásokra ugyanazok a szabadságnapok legyenek érvényesek, mint másokra.
Elmondta, hogy építészmérnök és pedagógus is van a közmunkások között, de a többség általános iskolát végzett vagy még azt sem. Sokszor nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, és gyakran saját eszközeikkel dolgoznak a közmunkások, sőt a megfelelő egészségügyi körülményeket sem mindig teremtik meg számukra – sorolta.
Más országban a fiatalokat igyekeznek vele alkalmazni
Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa arról beszélt, hogy a fejlett világban nem alkalmaznak akkora mértékben közfoglalkoztatottakat, mint Magyarországon. A skandináv országokban, Ausztráliában, illetve Angliában élnek ugyan ezzel az eszközzel, de nem a tömeges munkanélküliséget szeretnék ezzel felszámolni, hanem a fiatalokat igyekeznek alkalmazni – állapította meg.
Az mno.hu korábban beszámolt róla, hogy egy szeptember 29-ei kormányrendelet arra kéri fel Pintér Sándor belügyminisztert, készítsen előterjesztést arról, hogyan lehet 2014 elejére 300 ezerre növelni a közmunkaprogramba bevontak számát, illetve hogyan lehet a rokkantnyugdíjból kikerülteknek további, új típusú, egészségügyi állapotuknak megfelelő, speciális közfoglalkoztatást biztosítani.
