Három hónap után végül sikerült megállapodni
A munkaadók a 2013-ra tervezett 5,2 százalékos infláció felével, azaz 2,6 százalékkal kívánták emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, azt kérve, hogy a másik 2,6 százalékot „nyeljék le a munkavállalók”, de a szakszervezetek ezt elfogadhatatlannak nevezték. A munkaadók következő javaslata az volt, hogy a bérmegállapodás csak a második félévben lépjen életbe, de a másik oldal ebbe sem ment bele – elevenítette fel a három hónapos tárgyalási folyamatot a VOSZ főtitkára.
A megoldást az jelentette, hogy az első félévben a 11 kiemelt s leginkább veszélyeztetett ágazatban a bértarifa-emelés terheit „tömegével és a járulékkal megpakolva” a költségvetés megtámogatja, összesen 10 milliárd forintos összegben – mondta a főtitkár.
Mindhárom fél ezt akarta
Dávid Ferenc szerint az eredmény mutatja, hogy mind a három fél, a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány is meg akart állapodni. Hozzátette, ezt azért fontos jelezni, mert a kormány megállapodás nélkül, egyedül is kihirdethette volna a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét, ahogy azt korábban már megtette.
A társadalmi béke megőrzése szempontjából is fontos
A VOSZ főtitkára szerint a társadalmi béke megőrzése szempontjából is fontos a megállapodás: a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képes volt közösen olyan minimálbért megállapítani, amely a kabinet számára politikailag vállalható, a munkavállalók méltányosnak tartják, és a munkaadók is ki tudják fizetni. Számítva arra, hogy a második félévben a javuló gazdaság azt is eredményezi, hogy a munkaadók már saját erőből, költségvetési támogatás nélkül is ki tudják fizetni az 5,4, illetve 5,6 százalékos többletbért a támogatott ágazatokban, miközben a munkaadók a nem támogatott ágazatokban már január elsejétől vállalták a 98 ezer, illetve 114 ezer forintos összeget, plusz a többletjárulék terheit.
