A vállalkozások gazdasági környezetét elemezve elmondta: az adórendszerben bekövetkezett változások közül a vállalkozások számára elsősorban a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) kedvező, de jelentős a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetése is, hiszen az általános forgalmi adót addig nem kell befizetni, amíg a szállító nem kapta meg a termékért, illetve szolgáltatásért járó pénzt.
Stabil jövedelemszabályozás kell
Ugyanakkor Dávid szerint súlyos aggályokat vet fel a jogbiztonság kérdése. Stabil, kiszámítható, hosszabb távú jövedelemszabályozásra lenne szükség, és ezzel párhuzamosan az adminisztratív terhek csökkentésére, hiszen ezek az intézkedések nem kerülnek pénzbe – érvelt. Az utóbbihoz tartozik a 2012-ben bevezetett bérkompenzáció 2013-ra áthúzódó adminisztrálása, amelyhez jön a január 1-jétől hatályos minimálbér-emelés első félévi igénybevételének adminisztrációs többlete.
A vállalkozási környezetet nyomasztja a hitelezési készség és képesség romlása, ezen belül is a beruházási hitelezés helyzete, illetve e hitelek eljutása a kkv-szektorhoz – mondta a főtitkár. Szerinte ha ez nem változik a közeli jövőben, akkor a magyar gazdaság beragad a startvonalon, miközben az európai gazdaság meglódul.
Szociális megfontolásokat helyeztek előtérbe
Dávid Ferenc szerint a gazdaság 2012. évi visszaesése és 2013. évi várható stagnálás közeli állapota nem indokolja, hogy annak a 256 ezer munkavállalónak – a vállalkozási szféra 41 százalékának –, akinek kisebb része képzetlen és/vagy nincs gyakorlata, vagyis minimálbéres, nagyobb része a garantált bérminimum szerinti besorolásban van, 2013 januárjától havi 98 ezer, illetve 114 ezer forintot fizessenek a munkaadók. De a munkaadók azzal is tisztában voltak, hogy e csoportok szenvedték el a reálkeresetek legnagyobb csökkenését az elmúlt években – tette hozzá. „Nem engedhetjük el több százezer munkavállaló kezét, a minimálbér ugyanis nem pusztán piaci kategória, hiszen a minimálbér nettó értéke alig több 64 ezer forintnál, ami közel 20 ezerrel kisebb a KSH által közölt 2011. évi létminimumnál. Ezért a munkaadók a szolidaritást és a szociális megfontolásokat helyezték a mérleg másik serpenyőjébe, amikor a tárgyalóasztalnál ültek” – fogalmazott Dávid Ferenc.
Három hónap után végül sikerült megállapodni
A munkaadók a 2013-ra tervezett 5,2 százalékos infláció felével, azaz 2,6 százalékkal kívánták emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, azt kérve, hogy a másik 2,6 százalékot „nyeljék le a munkavállalók”, de a szakszervezetek ezt elfogadhatatlannak nevezték. A munkaadók következő javaslata az volt, hogy a bérmegállapodás csak a második félévben lépjen életbe, de a másik oldal ebbe sem ment bele – elevenítette fel a három hónapos tárgyalási folyamatot a VOSZ főtitkára.
A megoldást az jelentette, hogy az első félévben a 11 kiemelt s leginkább veszélyeztetett ágazatban a bértarifa-emelés terheit „tömegével és a járulékkal megpakolva” a költségvetés megtámogatja, összesen 10 milliárd forintos összegben – mondta a főtitkár.
Mindhárom fél ezt akarta
Dávid Ferenc szerint az eredmény mutatja, hogy mind a három fél, a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány is meg akart állapodni. Hozzátette, ezt azért fontos jelezni, mert a kormány megállapodás nélkül, egyedül is kihirdethette volna a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét, ahogy azt korábban már megtette.
A társadalmi béke megőrzése szempontjából is fontos
A VOSZ főtitkára szerint a társadalmi béke megőrzése szempontjából is fontos a megállapodás: a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képes volt közösen olyan minimálbért megállapítani, amely a kabinet számára politikailag vállalható, a munkavállalók méltányosnak tartják, és a munkaadók is ki tudják fizetni. Számítva arra, hogy a második félévben a javuló gazdaság azt is eredményezi, hogy a munkaadók már saját erőből, költségvetési támogatás nélkül is ki tudják fizetni az 5,4, illetve 5,6 százalékos többletbért a támogatott ágazatokban, miközben a munkaadók a nem támogatott ágazatokban már január elsejétől vállalták a 98 ezer, illetve 114 ezer forintos összeget, plusz a többletjárulék terheit.
A VOSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi 19 százalékos minimálbér-, illetve a 15 százalékos garantáltbérminimum-emelés összege is áthúzódik 2013-ra, s „nyomja a vállalkozások vállát”. Nem felejtve, hogy a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése nyomán – fűzte hozzá.
