Infláció fölött emelkedik a minimálbér

A jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról konzultált a kormánnyal a munkaadói, a munkavállalói, a civil, az egyházi és a tudományos oldal.

BL
2012. 12. 17. 15:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előterjesztésében kiemelte: a kabinet a munkaadókkal és a munkavállalókkal hosszabb ideje egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelyen sikerült elfogadni egy kompromisszumos javaslatot. A javaslat szerint a minimálbér jövőre az idei 93 000-ről 98 000 forintra nő – ez csaknem 5,4 százalékos növekedés –, a szakmunkás-minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal, mondta a helyettes államtitkár.

A kormány segít az emelésben

Emlékeztetett arra: az új munka törvénykönyve előírja, hogy a kormánynak a minimálbérről és a garantált bérminimumról – kihirdetésük előtt – konzultálnia kell az NGTT-vel. Kardkovács Kolos kifejtette: mivel a kormány tisztában van azzal, hogy egyes érzékeny ágazatokban probléma a béremelés kigazdálkodása, ezen ágazatokban – vagyis az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, a speciális szaképítésben és az épületek építése területén – 2013 első felében a kormány átvállalja az emelés terheit a vállalkozásoktól.

A mezőgazdaság azért nem került be ezen ágazatok közé, mert adóoldalon egyéb kedvezményeket élvez, másrészt az úgynevezett de minimis támogatások miatt nem adható bértámogatás – fejtette ki Kardkovács. Hozzáfűzte: a kabinet a vállalkozások azon javaslata mellett áll, amely szerint a támogatást egy összegben, minél egyszerűbben, adminisztrációval alig terhelten folyósítsák, cserébe a kormány azt várja el, hogy azt béremelésre fordítsák.

Nem lehet 650 ezer ember kezét elengedni

Apró Antal Zoltán a civil oldal nevében kifejtette: az oldal támogatja, hogy jövőre a legkisebb bérek a várt infláció feletti mértékben emelkedjenek, ez a magas inflációs környezet miatt kiemelten fontos. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a munkavállalói oldal képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról való megállapodás nem lezárása az év végi, jövő év eleji bérvitának, már csak azért sem, mert helyi alkuk születhetnek, és a közszférában sem zárultak le az egyeztetések. Úgy véli, hogy a kormány nem folytatott vitát minden érintettel, mert a közszolgálat területén csaknem 160 ezren kapnak minimálbért vagy szakmunkás-minimálbért.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a munkavállalói oldalnak továbbra is meggyőződése, hogy az ország helyzete közgazdaságilag nem indokol béremelést. Ugyanakkor a munkaadókban van szolidaritás és szociális érzék, ezért úgy vélik, nem lehet 650 ezer ember kezét elengedni, főleg azokét nem, akik az elmúlt évek legnagyobb vesztesei – fogalmazott.


Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bérekről nem volt érdemi konzultáció, sőt az ágazatban az utóbbi két és fél évben az érdekegyeztetés minden formája „eltűnt a süllyesztőben”. Kardkovács Kolos szavaira reagálva Nagy Tamás elmondta: valóban vannak olyan szereplők, akik kapnak támogatást – például az őstermelők –, de a több mint 100 ezer mezőgazdasági munkavállaló bérét fizető ágazatok az agráriumon belül nem részesülnek semmiféle támogatásban.

Célzott béremelések a közszférában

Kardkovács Kolos a felvetésekre kifejtette: a közszférában minden bérkövetelést legálisnak és indokoltnak tartanak, de a gazdaság stabilitása, a költségvetési hiány tartása érdekében a közszférában nem módosíthatták a bértáblát. Célzott béremelések ugyanakkor voltak, például az egészségügyben, és reményei szerint a tanári bérek rendezése is esedékes lesz 2013 szeptemberétől. Hozzáfűzte: a kormány tisztában van azzal, hogy a mezőgazdaságban is nehéz a helyzet, ugyanakkor az agrárium éves szinten több 100 millió forintos európai uniós támogatásban részesül.

Az ülésen határozatképtelenség miatt most sem sikerült módosítani az NGTT szervezeti és működési szabályzatát, ezért a munkaadói és a civil oldalon felvetették, át kellene gondolni, megfelelően működik-e a szervezet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.