Infláció fölött emelkedik a minimálbér

A jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról konzultált a kormánnyal a munkaadói, a munkavállalói, a civil, az egyházi és a tudományos oldal.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előterjesztésében kiemelte: a kabinet a munkaadókkal és a munkavállalókkal hosszabb ideje egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), amelyen sikerült elfogadni egy kompromisszumos javaslatot. A javaslat szerint a minimálbér jövőre az idei 93 000-ről 98 000 forintra nő – ez csaknem 5,4 százalékos növekedés –, a szakmunkás-minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal, mondta a helyettes államtitkár.

A kormány segít az emelésben

Emlékeztetett arra: az új munka törvénykönyve előírja, hogy a kormánynak a minimálbérről és a garantált bérminimumról – kihirdetésük előtt – konzultálnia kell az NGTT-vel. Kardkovács Kolos kifejtette: mivel a kormány tisztában van azzal, hogy egyes érzékeny ágazatokban probléma a béremelés kigazdálkodása, ezen ágazatokban – vagyis az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, a speciális szaképítésben és az épületek építése területén – 2013 első felében a kormány átvállalja az emelés terheit a vállalkozásoktól.

A mezőgazdaság azért nem került be ezen ágazatok közé, mert adóoldalon egyéb kedvezményeket élvez, másrészt az úgynevezett de minimis támogatások miatt nem adható bértámogatás – fejtette ki Kardkovács. Hozzáfűzte: a kabinet a vállalkozások azon javaslata mellett áll, amely szerint a támogatást egy összegben, minél egyszerűbben, adminisztrációval alig terhelten folyósítsák, cserébe a kormány azt várja el, hogy azt béremelésre fordítsák.

Nem lehet 650 ezer ember kezét elengedni

Apró Antal Zoltán a civil oldal nevében kifejtette: az oldal támogatja, hogy jövőre a legkisebb bérek a várt infláció feletti mértékben emelkedjenek, ez a magas inflációs környezet miatt kiemelten fontos. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a munkavállalói oldal képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról való megállapodás nem lezárása az év végi, jövő év eleji bérvitának, már csak azért sem, mert helyi alkuk születhetnek, és a közszférában sem zárultak le az egyeztetések. Úgy véli, hogy a kormány nem folytatott vitát minden érintettel, mert a közszolgálat területén csaknem 160 ezren kapnak minimálbért vagy szakmunkás-minimálbért.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a munkavállalói oldalnak továbbra is meggyőződése, hogy az ország helyzete közgazdaságilag nem indokol béremelést. Ugyanakkor a munkaadókban van szolidaritás és szociális érzék, ezért úgy vélik, nem lehet 650 ezer ember kezét elengedni, főleg azokét nem, akik az elmúlt évek legnagyobb vesztesei – fogalmazott.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bérekről nem volt érdemi konzultáció, sőt az ágazatban az utóbbi két és fél évben az érdekegyeztetés minden formája „eltűnt a süllyesztőben”. Kardkovács Kolos szavaira reagálva Nagy Tamás elmondta: valóban vannak olyan szereplők, akik kapnak támogatást – például az őstermelők –, de a több mint 100 ezer mezőgazdasági munkavállaló bérét fizető ágazatok az agráriumon belül nem részesülnek semmiféle támogatásban.

Célzott béremelések a közszférában

Kardkovács Kolos a felvetésekre kifejtette: a közszférában minden bérkövetelést legálisnak és indokoltnak tartanak, de a gazdaság stabilitása, a költségvetési hiány tartása érdekében a közszférában nem módosíthatták a bértáblát. Célzott béremelések ugyanakkor voltak, például az egészségügyben, és reményei szerint a tanári bérek rendezése is esedékes lesz 2013 szeptemberétől. Hozzáfűzte: a kormány tisztában van azzal, hogy a mezőgazdaságban is nehéz a helyzet, ugyanakkor az agrárium éves szinten több 100 millió forintos európai uniós támogatásban részesül.

Az ülésen határozatképtelenség miatt most sem sikerült módosítani az NGTT szervezeti és működési szabályzatát, ezért a munkaadói és a civil oldalon felvetették, át kellene gondolni, megfelelően működik-e a szervezet.