Mondta valaki, hogy egy állami cégnek veszteségesnek kell lennie?

Nem sci-fi: állami tulajdonú kutatócég adóforintok felhasználása nélkül ad egyre többeknek munkát. Skultéty Tamáséknak nem szólt senki, hogy egy köztulajdonban lévő cégnek veszteségesnek kell lennie. Az általa irányított vállalat pedig nem is az.

A nemzetközi kutatási programokon való részvétel ahhoz is hozzásegíti a Bay fiatal tudósait, hogy folyamatosan új, itthon még nem ismert technológiákat honosítsanak meg, de a felszedett tudást a Magyarországon működő multik is tudják hasznosítani: fizikust, környezet- vagy közlekedésmérnököt nem sok vállalat foglalkoztatna állandó jelleggel, de egy-egy projekt erejéig a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül hozzájut a szükséges szaktudáshoz. – Tíz olyan új, nagy, fizető konzorciumi partnerünk van, amely tavaly még nem volt. Ezek a partnerek konkrét szolgáltatással vagy termékkel egy-másfél éven belül meg fognak jelenni a piacon – újságolja Skultéty Tamás. De honnan jutnak emberi erőforráshoz?

Csak azt kutatják, amiből lesz eredmény

– Nyilván elsődleges, hogy elhivatottságot várunk el azoktól, akik itt dolgoznak. A miskolci, a győri és a szegedi egyetemmel, az ELTE-vel és a Műegyetemmel is dolgozunk közösen, vannak közös kutatási projektjeink, közösen hasznosított infrastruktúránk. Mi nem pecsétes oklevelek formájában működünk csak együtt, szerződések és teljesítések vannak előttünk és mögöttünk. Az egyetemekkel való közös együttműködésről elmondanék egy példát: jelentkezett egy hallgató hozzánk úgy, hogy az egyetemi tanára megsúgta, ez a tehetséges fiatalember azonnal kimegy külföldre, ha nem lesz munkája. Szakmailag megnéztük, és másnap felvettük. Persze a mi fizetéseink nem piaci bérek, de közelítenek ahhoz – folytatja Skultéty Tamás, akinek az a célja, hogy náluk dolgozzanak 5 év múlva is a „fekete övessé lett” kutatók, akik idővel, akár 10 év múlva a cég irányítását is át tudják venni. „A Bay 2012-ben a kft.-vé alakulásakor új arculatot kapott, 2013-tól pedig megkezdjük a Bay brand ismertebbé tételét. A piac és a szakma mellett az egyik megcélzott célcsoportunk épp az egyetemeken tanuló, kutatás iránt érdeklődő fiatalok lesznek” – mondja Skultéty.

A Bay felvett professzionális projektvezetőket is, a kutatóknak ugyanis nem kell átlátniuk egy országokon, intézeteken és cégeken átnyúló teljes folyamatot, egy-egy szakembernek viszont igen. – Mi még csak most tanuljuk, mit jelent az, hogy projekt, mi az, hogy marketing, pr, üzletfejlesztés, piacra jutás, problémakezelés, elszámolás. Alapvetően is jó az, ha a kutató tudja azt, hogy mi az az egész, amiért dolgozik. Az áll emögött, hogy a piac szabályai mindenhol működnek, az másik kérdés, hogy a piac „keménységét” mennyire engedjük érvényesülni. Megjegyzem, nekünk sem szólt senki, hogy állami cégként veszteségesen „kell” működnünk.

És miből finanszírozzák mindezt? A Bay szinte minden, Magyarországon működő multinacionális nagyvállalattal szakmai kapcsolatba került valamilyen formában.

– Azt lehet mondani, hogy több száz millió forint azonnali árbevételt jelentett, hogy nem az alapján kutatunk, hogy mit szeretnénk csinálni, hanem egy évben egyszer leülünk a cégekkel, és magunk elé teszünk egy kutatási menetrendet, amit persze az élet és az igények átírhatnak. A menetrendben lévő eredmény mérhető, fogható, „szagolható”; darab, liter, gép vagy eljárás. Ezek szakaszolt eljárások, és nincs is egyenes ívük, sőt mivel magasan kvalifikált szereplőkről van szó, előfordulhat, hogy egy melléktermék végül fontosabb lesz az eredeti célkitűzésnél – magyarázza az intézményigazgató, példaként megemlítve, hogy az autógumi anyagát is egy falhoz csapott gumicsizma által kifejtett hatásra fejlesztették ki.

XXI. századi nonprofit

Bár az óriáscégek kutatóvállalatokkal közösen hozzák ki az új prototípusokat, a kutatócégnek pontosan eddig kell részt vennie a folyamatban, nem tovább. Ez az a pont, ahol ki kell szállnia, és majd csak akkor kell visszakerülnie a rendszerbe, ha a piaci cég újabb kutatással, fejlesztéssel bízza meg őt. – Ez egy perpetuum mobile, és ha ezt jól csinálja a kutatói világ, értéket teremt a piac számára – magyarázza a vállalatvezető. Arra a kérdésre, hogy van-e versenytársa a Baynak, azonnal így válaszol: – Sajnos nincs, részterületeken vannak csak. Ha egy piaci cégnek van logisztikai, környezetvédelmi és gyártástechnológiai kérdése, akkor az csak hozzánk tud fordulni, ha nem akar három különböző intézménnyel bajlódni. Miért sajnos? A világban nagyon sok cég azért sikeres, mert a bevételéből rengeteget fektet a jövőbe, és ezt már az unió is felismerte. Bőven van a kutatás területén keresnivaló, elférne ezen a piacon vagy három Bay is.