Több bevétel és kiadás: így alakult az államháztartási hiány

A végleges adatok szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya júliusban 129,5 milliárd forint volt, az első hét hónapban a deficit 851,2 milliárd forintot tett ki.

A végleges adatok megegyeznek az előzetes számokkal. Az idén júliusban a központi költségvetés 179,1 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 5,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig közel 44 milliárd forintos szufficittel zártak. Tavaly júliusban az államháztartás – önkormányzatok nélküli – központi alrendszerének többlete 80,2 milliárd forint volt, 2012 első hét hónapjában a pénzügyi mérleg deficitje 437,5 milliárd forintot tett ki, ez az éves előirányzat 76 százalékának felelt meg.

Az NGM tájékoztatójában felhívja a figyelmet arra: a 2012. évi és a 2013. évi költségvetési teljesülés összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, új adónemeket vezettek be, a két időszak összehasonlítása ezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges. Ezenkívül a szervezeti változások következtében a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények, továbbá április 1-jétől a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.

A központi büdzsé július végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 275 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek – előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus 21-én közzétett adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2013 második negyedévének végén a GDP 81,4 százaléka volt, elérte a 23 250 milliárd forintot. Az adósságot a második negyedévben a nettó hitelfelvétel 226 milliárd forinttal növelte, a forint erősödése pedig 315 milliárd forinttal csökkentette. Az államháztartás nettó tartozása 17 728 milliárd forint volt, a GDP 62,1 százalékát tette ki 2013 második negyedévének végén.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a GDP-arányos államadósság csökkenése kedvező tendencia, ez az IMF-hiteltörlesztés miatt a harmadik negyedévben is folytatódhat, javítva így a hazai befektetési eszközök megítélését.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) augusztus 12-én átutalta az IMF-hitel még fennmaradt részét. A 2,2 milliárd euró értékű tartozást három devizanemben, dollárban, euróban és fontban fizette ki a magyar állam. Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára mindezt úgy értékelte: komoly siker, hogy a pénzügyi válság ellenére a magyar kormány az elmúlt három évben el tudott idáig jutni, ráadásul még jelentős tartalékai is maradnak.

A központi költségvetés július végi kiadásai mintegy 826 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak – az intézményi struktúraváltással összefüggő – idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

A központi büdzsé idei első hét havi hiánya 6469,9 milliárd forint kiadás és 5376,6 milliárd forint bevétel különbségeként 1093,3 milliárd forint lett. A kamatkiadások 2013. július végén 715,6 milliárd forintot tettek ki, 40,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 70,9 milliárd forintos szintet értek el, 7,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás 644,8 milliárd forint volt, így összességében 33,3 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.

A társadalombiztosítási alapok 2013. első hét havi 180,0 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíj-biztosítási Alap mintegy 121,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 58,4 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. július végén az alapok együttes többlete 19,0 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíj-biztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is.

Az elkülönített állami pénzalapok ez évi január–júliusi 62,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 17,6 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 6,3 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei év első hét hónapjában az általános forgalmi adóból 1526,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összegtől 126,5 milliárd forinttal marad el. Az alacsonyabb teljesülés hátterében jellemzően a kiutalás nagyobb volumene játszik szerepet. A befizetések 0,4 százalékkal elmaradtak, míg a kiutalások 11,2 százalékkal magasabban alakultak az előző évinél.

A jövedéki adóbevétel ez év első hét hónapjában 491,2 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbihoz képest 17,0 milliárd forinttal, 3,3 százalékkal alacsonyabb. Az üzemanyagok esetében 257,9 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, a dohánygyártmányok jövedéki adója 186,8 milliárd forintot tett ki. A pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek az év első hét hónapjában 81,8 milliárd forint bevétele keletkezett. Az új adónemet január 1-jétől vezették be.

A pénzügyi szervezetek különadójából július végéig a központi költségvetésnek 71,4 milliárd forint bevétele keletkezett, amely 65,0 milliárd forinttal magasabb a 2012 azonos időszakának befizetésénél (6,4 milliárd forint). A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hét hónapjában 879,0 milliárd forint volt, amely a 939,3 milliárd forintos bruttó befizetés és a 60,3 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 17,6 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.