Giró-Szász András arra hívta fel a figyelmet, hogy 2037-ig leállnak a jelenleg működő blokkok, és így a magyar villamosenergia-igény 40 százalékának fedezete eltűnik a rendszerből. Azt mondta, ha nem teszi meg a kormány ezt a lépést, akkor a 2020-as évek végére, a 2030-as évekre nagymértékben nő a függés. Jelenleg is orosz technológiával működik a paksi erőmű, így ha a jövőben is orosz technológiát használnak, a függés nem növekszik – jelentette ki.
Azt mondta, a kormány „nemzetstratégiai kérdésként fogja fel a beruházást, nem pedig üzleti kérdésként”. A beruházás várható kedvező hatásai között említette, hogy 1 százalékkal növeli bruttó hazai terméket (GDP), továbbá az építkezés ideje alatt tízezerrel nő a foglalkoztattak száma.
A kabinetnek sikerült elérnie azt is – jelezte a kormányszóvivő –, hogy az erőműfejlesztésnél a beruházás 40 százaléka hazai beszállítókat érintsen, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségek 15 évre oszlanak meg, s nem befolyásolják majd „az államadósság csökkenő pályáját”.
A paksi atomerőmű nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a paksi erőműbővítésről szóló orosz-magyar megállapodás ügyében.
A paksi atomerőmű bővítése kapcsán nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a következő harminc évben a magyar gazdaság versenyképessége nemcsak a szakképzett munkaerőn, hanem az áram árán is fog múlni. Minél több ipari beruházás, termelőberuházás lesz, annál jelentősebb áramkapacitásra van szükség, amit csak a mostani kapacitások bővítése mellett lehet fenntartani. Az atomerőmű területigénye jóval kisebb, valamint folyamatosan képes kilengések nélkül megfelelő mennyiségű áramot biztosítani.
A beruházás brüsszeli fogadtatását firtató kérdésre elmondta, a kormány 2013. november 26-án tájékoztatta az energiaügyi főigazgatóságot arról, hogy nemzetközi megállapodást szándékozik kötni Oroszországgal, és erről egész napos munkamegbeszélést tartottak, majd december 14-én notifikációs jegyzéket küldtek az EU bizottságának, amely tartalmazta a megállapodás teljes szövegét. Giró-Szász közölte: a 30 napos határidőig nem jeleztek problémát Brüsszelben, így köthették meg az egyezményt.
A megállapodással kapcsolatos ellenzéki kritikákkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy egy 2009-es országgyűlési – szocialisták által előterjesztett – határozat adott felhatalmazást a mindenkori kormánynak a bővítés teljes előkészítésére.
Közölte azt is, hogy 2011-ben az Országgyűlés elfogadta a nemzeti energiastratégiát, amelyben pontosan definiálták „a nukleáris energiával kapcsolatos jövőt”, majd 2013 decemberében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlament nemzetgazdasági bizottságát tájékoztatta részletekbe menően az orosz féllel folytatott tárgyalásokról.
Az államközi szerződést a magyar törvényeknek megfelelően még az Országgyűlés elé kell terjeszteniük jóváhagyásra, és csak azt követően indulhat el a kivitelezés – emlékeztetett Giró-Szász András.
Moszkvában január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megállapodtak. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
