Egy hosszú távú folyamatnak tekinthető, hogy a világgazdaság általános állapotára a bizonytalanság lesz jellemző a jövőben is – mondta el az MNO-nak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A szokásos mennyiségi mutatók sokszor nem jelenítik meg azt a feszültséget a gazdasági rendszerekben, amik valóságosan jelen vannak. A szakember példaként hozta föl, hogy ha egy merev testet erőteljesen feszítünk, akkor az elsőre nem látszik a test formáján, belső feszültség keletkezik, és bármikor eltörhet. „Több esetben előfordult olyan a világgazdaságban, hogy a feszültségek nem látszódtak.”
Közel 10 milliárd dollárt vontak ki egy hét alatt a feltörekvő piacokról a bostoni EPFR Global befektetési alapokat elemző cég adatai szerint. A fejlődő gazdaságú országok részvénypiacain két és fél éve nem volt ekkora egy hétre koncentrált tőkekivonás. A forint árfolyama is megérezte a nemzetközi piacok történéseit és pénteken tovább gyengült.
Londoni elemzői vélemények szerint a jelentős forintgyengülés ellenére sem valószínű egyelőre, hogy az MNB kamatemelésbe kezd.
Az állampénzügyek, a tőzsde és a reálpénzügyek között olyan tartós feszültség generálódott, különösen nagy államok államháztartási politikájának a felelőtlensége és az ezzel kapcsolatban mesterségesen gerjesztett tőzsdebuborékok képében, aminek a haszonelvűsége tovább hajtotta a döntéshozókat – fejtette ki a szakember. Csaba szerint éppen a fönti tényezők miatt olyan hatalmasra duzzadt a nagy államok adóssága, amit normális módszerekkel finanszírozni nem lehet, ráadásul elinflálni sem lehet, mivel a hetvenes évek óta konszenzus uralkodik abban a kérdésben, hogy az infláció elengedése gazdasági stagnáláshoz vezet.
Az MTA rendes tagja úgy látja, inkább lesz az, ami most elindult, mégpedig hogy a perifériákon hol az egyik, hol a másik dominó dől ki, ami nem következik az adott dominó fundamentális adottságaiból. „Magyarország az elmúlt években kedvező helyzetben volt a külső finanszírozás tekintetében, ami egyik percről a másikra különös ok nélkül megszűnhet.” Törökország kívülről olyan állapotban volt, hogy semmi sem indokolta a hisztériát, ez nem célzott támadás volt, hanem ők voltak a kirakatban, amikor bedobták a Molotov-koktélt – fejtette ki a CEU oktatója.
Csaba szólt arról is, hogy a mostani bizonytalanság nem jelent kockázatot, mivel az utóbbit ki lehet számolni. A világgazdaságban egy tartós bizonytalanság jött létre, aminek a megjelenési formáit nem ismerjük. Ez ellen csak rendkívül óvatos gazdaságpolitikát lehet folytatni, amely csökkenti az adósságrátát, nem a fogyasztás, hanem a beruházás, innováció és a megtakarítás ösztönzésére összpontosít – tette hozzá. „Most, a választások előtt ezt különösképpen hangsúlyozni kell, mivel csak szigorú politikával lehet előremenni.”
A szakember nem számít nagy világgazdasági válságra, mivel teljesen mások a viszonyok, mint 1929–33-ban. A professzor felidézte Lámfalussy Sándor egyik írását, amelyben annak a véleményének adott hangot, hogy miközben a teljes rendszer kockázata minimálissá vált, addig a szereplők kockázata a többszörösére nőtt. Csaba elmondta, a veled is megtörténhet esete az irányadó, éppen ezért egy olyan kicsi, nyitott országnak, mint mi, nagyon óvatos politikát kell folytatnia.
Az MTA rendes tagja rámutatott arra, hogy a 2004-ben a tíz új csatlakozó ország átlagos növekedése az elmúlt időszakban, bár átlagosan magasabb volt, mint a hazai bővülés, de például a balti államokban és a Nyugat-Balkánon komoly újjáépítés zajlott, ami nagyban segítette a fejlődést, és arról sem szabad elfelejtkezni, hogy lényegesen alacsonyabb szintről indultak, mint Magyarország. Figyelmeztetett arra is, hogy a lengyel és a szlovák növekedés lelassult, míg Csehország és Horvátország visszaesésben van. A szakember szerint a magyar növekedés tényezői lényegesen jobbak, mint a környező államokban, ilyen például az internetfelhasználás, mobiltelefon, külföldi utak és képzettség.
Csaba úgy látja, a magyar fejlődésben a minőségi tényezők fontosak, főleg annak fényében, hogy a lengyelek olyan mértékű adósságot halmoztak föl az elmúlt négy évben, amit nem vallottak be, míg nálunk reális mutatók vannak az adósság tekintetében. „Magyarország Európa és a világ azon nagyon kevés számú országának az egyike, ahol az adósságráta csökken, ami szembemegy az uniós trendekkel, ami egy olyan hitelességi tartalék, amit minden komoly befektetőnek értékelni kell, és értékelni is fog.”
