Tombolt a karácsonyi bevásárlási láz az online kereskedőknél is, a legfrissebb becslések szerint a 200 milliárd forintot is meghaladta tavaly az internetes vásárlás, amelynek negyede decemberben bonyolódott le. A legtöbben technikai eszközöket tettek a fa alá, nem csupán a hagyományos boltokban, hanem a webshopokban is tömegével fogytak a lapos televíziók, mobiltelefonok, a szórakoztatóelektronikai, úgynevezett okoskészülékek.
Éppen ebben a termékkörben egyre égetőbb probléma, hogy a kereskedőknek nem csupán az óriási túlkínálat miatti versenyben kell megállniuk a helyüket, hanem egyre nehezebben tartják a lépést azokkal az internetes boltokkal, amelyek például Szlovákiából bonyolítják le az eladásaikat a magyar piacon.
A látszatra itthon működő webshopok ugyanis jóval a piaci árak alatt kínálják termékeiket, mivel a szomszédos országban a műszaki termékekre csupán 19 százalék forgalmi adót kell felszámolni, szemben az itthoni, 27 százalék áfával. Ennek köszönhetően tömegesen zsebelik be a magyar megrendeléseket. – Az árérzékeny vásárlót félrevezeti a magyar internetcímen, magyar nyelven elérhető weboldal. Azt hiszik, hazai cégtől vásárolnak, miközben az üzemeltető cég adószámából kiderül, hogy külföldi kereskedésről van szó – vázolta lapunknak a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnöke.
Kis Ervin Egon szerint az olcsóbb beszerzés e módja elsősorban azért kockázatos a fogyasztónak, mert ha külföldi kereskedőtől vásárol, akkor nem kapja meg azt a támogató jogi környezetet, amely itthon biztosított. Így például akadályokba ütközhet, ha élni akar a vételtől való elállási jogával, vagy költségesebb lehet, ha a meghibásodott termék garanciális feltételeit szeretné érvényesíteni. Az elnök úgy látja, a nyitott e-kereskedelmi piac, valamint az egységes uniós szabályozás hiánya teszi lehetővé, hogy az áfatrükköző cégek tarolják a magyar piacot.
A jelenlegi előírások szerint ugyanis, ha egy adott ország e-kereskedőjének külföldi vevői vannak, akkor addig alkalmazhatja a saját országában jellemző áfát, amíg a másik államban az értékesítésből származó árbevétel el nem éri a 35 ezer eurót, ezután a célország áfaszabályai szerint kell tovább árusítania. Az áfatrükközők gyakorlata szerint azonban a külföldi cég ekkor inkább felszámolja a webáruházát, és más néven létrehoz egy újat, ahol továbbra is kihasználja a forgalmi adók különbözetéből származó versenyelőnyt. Kis Ervin Egon szerint sokan jogtalanul alkalmazzák a fenti előírást, ha például ugyanis egy szlovák cég a magyar piacra készít webáruházat, akkor eleve a hazai áfatartalmat kellene alkalmaznia eladásaikor.
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Nemzet keddi számában.
