A népszavazást kisebb pártok kezdeményezték, köztük a gazdákat és zöldeket közösen képviselő egyik szövetség. Összesen a 3,5 milliós népesség több mint egytizedének aláírását összegyűjtötték. Polgári kezdeményezés még nem bizonyult ennyire sikeresnek, mióta a balti állam visszanyerte függetlenségét a kilencvenes évek elején.
Litvánia a 2004-es EU-csatlakozása előtt nem engedélyezte külföldiek számára a termőföldvásárlást (bár a nem mezőgazdasági célú területszerzést igen), de az unióba lépéskor vállalta, hogy az idén májusig tartó átmeneti időszakot követően megszünteti a tilalmat. A népszavazás kezdeményezői azt szeretnék, ha a tilalom továbbra is fennmaradna. Egyebek között azzal érvelnek, hogy a külföldi érdeklődés olyan mértékben megnövelheti az árakat, amelyet a helyiek már nem tudnak megfizetni.
Dalia Grybauskaite államfő, a kormányzó szociáldemokraták és a legnagyobb ellenzéki erő, a konzervatív Haza Szövetsége nem támogatják a tilalom fenntartását. Az elnök például úgy nyilatkozott, hogy az igenlő voks egyenértékű lenne egy Litvánia EU-tagságát ellenző szavazattal.
Több szakértő is úgy foglalt állást, hogy a tilalom fenntartása sértené az uniós szabályokat, mert korlátozná a tőke szabad mozgását. Emiatt az unió bírósága elmarasztalhatná az országot, és Vilnius akár uniós forrásoktól is eleshetne – tette hozzá Ignalis Vegele, a vilniusi Mykolas Romeris egyetem professzora.
A referendum időpontjáról a parlament jogosult dönteni, és ahhoz, hogy eredményes legyen, 50 százalékos részvétel szükséges. A választók összesen legalább 30 százalékának továbbá támogatnia kell a felvetett intézkedést. E feltételek teljesülése esetén viszont a népszavazás kötelező érvényű döntésnek minősül.
