Egyre több magánszemély vállal alkalmi munkát legális keretek között – ezt mutatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összesítései. Miközben három évvel ezelőtt kevesebb mint félmillióan szegődtek el mezőgazdasági vagy más jellegű időszakos munkára, tavaly már túllépte a 630 ezret azoknak a száma, akik hosszabb-rövidebb idejű elfoglaltságot találtak maguknak. Az elmúlt esztendőben egy-egy érintett munkavállaló 21 napot dolgozott alkalmi – vagyis az egyszerűsített – foglalkoztatás keretei között. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a munkáltatók összességében 13,3 millió munkanap után fizették meg az – egyébként alacsonynak nevezhető – adót, ami a közkasszának együttesen tízmilliárd forintos bevételt hozott. A számok egyébiránt erőteljes emelkedést mutatnak: 2011-ben 8,4 millió legális alkalmi munkanapot mutattak az éves értékek, a 2012-es bejelentések pedig nagyjából 10,7 millió napról szóltak. Ezt követte a tavalyi, 13 milliót meghaladó adat.
Az adóhivatal a Magyar Nemzet kérésére készített kimutatásából kiderül az is, mely gazdasági ágazatok szereplői alkalmazták tavaly a legtöbb alkalmi munkavállalót. Ezek szerint nagyjából 32 ezer kereskedelemben tevékenykedő vállalkozás vett fel pár napra embereket, és tizenötezer környékén mozgott az ugyanígy cselekvő mezőgazdasági, vendéglátó, szállásadó vagy építőipari tevékenységeket végző munkáltatók száma. Tavaly egyébként megközelítőleg 120 ezer munkaadó fogadott fel legalább egy alkalmi munkást. A módszer közkedveltségét mutatja, hogy 2012-ben hatodával kevesebb foglalkoztató vett fel időszakos alkalmazottat.
A gyakorlati tudnivalókról szólva az adóhatóságnál a Magyar Nemzet kérdésére közölték: a munkaadók telefonon és interneten jelenthetik be idénymunkásaikat. E lehetőség azután nyílik meg előttük, hogy az ügyfélkapun keresztül regisztrálják magukat. A mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki dolgozók után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi munkát végzőknél napi ezer, a filmes statiszták esetében napi háromezer forint adót kell lerónia az alkalmazónak.