Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország ma egy olyan Európai Unióban próbál sikeressé válni, amelynek az átlagos növekedése a következő években várhatóan lassabb lesz, mint a magyar gazdaság bővülése. Magyarország ma már versenyképes állam, a válságra ugyanis nem „istencsapásként”, hanem az újratervezés, újjászervezés lehetőségeként tekintett, és ezért tudott európai termelési központtá válni, sőt a foglalkoztatottság növekedése is ennek köszönhető – mondta Orbán Viktor, aki kormánya újabb céljaként említette, hogy az ország egy európai innovációs terület is legyen. „Erre lehetőségünk van, de ehhez partnerek kellenek. Törökország Magyarország számára egy ilyen partner” – fűzte hozzá.
A török–magyar kapcsolatról szólva azt mondta: bár a két ország közötti kereskedelmi forgalom „szebb számot” mutat, a kölcsönös beruházások alacsonyak. Ezért azon kell dolgozni, hogy mindkét országban legyen legalább egy nagy befektetése, egy zászlóshajója a másiknak – hangsúlyozta az Abdullah Gül török elnök részvételével tartott fórumon, amelyre több mint ötszáz török és magyar üzletember regisztrált.
Beszédében többször is kiemelte a Magyarország és Törökország közötti bizalmi kapcsolatot, majd Törökország politikai vezetését méltatta, mert az mer kitűzni célokat a saját népe elé. Példaként említette azt a Recep Tayyip Erdogan török kormányfő által említett célt, hogy országa 2023-ra a világ tíz legerősebb gazdasága közé kerüljön. „Ha ehhez a célhoz bátor gazdasági partnereket keresnek, akkor éppen jó helyre érkeztek” – zárta szavait Orbán Viktor.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar–török gazdasági együttműködés a dinamikus növekedés időszakát éli. Hangsúlyozta, hogy az eddigi török–magyar üzleti fórumokon született megállapodások 110 millió eurónyi új üzletet jelentettek. Kitért arra is, hogy az elmúlt év első 11 hónapjában 27 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Törökország mára Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unión kívüli országok sorában – tette hozzá az államtitkár.
A Törökországgal kiépítendő üzleti kapcsolatok nagy nyereséggel és kis kockázattal kecsegtetnek – mondta Abdullah Gül török államfő. Bár Magyarország és Törökország hasonló árucikkeket termel, így bizonyos szempontból egymás versenytársai, meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek mentén a két ország szorosabb gazdasági kapcsolatokat építhet ki – hangsúlyozta az elnök.
Ismertette, hogy a török vállalatok magyarországi befektetéseinek értéke 60-70 millió dollár, amely jóval alacsonyabb a más országokba irányuló befektetéseknél. Ez szavai szerint azt mutatja, hogy az üzletemberek még nem ismerték fel a két ország közötti kapcsolatépítésben rejlő lehetőségeket.
Áder János hétfő délelőtt a Sándor-palotában megbeszélést folytatott a török köztársasági elnökkel, Abdullah Güllel, és az azt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2002 és 2013 között megnégyszereződött, csak az elmúlt évben közel 30 százalékkal nőtt.
