– Persze a svájci bankok – tette hozzá Lőcsei Tamás – más államok polgáraitól is igazolást várnak. Sőt, a pénzek eredetének tisztázása mellett egyre több intézmény kéri annak tanúsítását is, hogy az ott elért jövedelmek, például a kamatok vagy az árfolyamnyereség után a számlatulajdonos megfizette az adót saját – úgynevezett adórezidenciája – államában. Mivel a közterhek kiszámítása olykor nem egyszerű feladat, a bankok szakértő segítségét is igénybe vehetik. Lőcsei Tamás szerint tisztulási folyamat figyelhető meg egész Európában, s a jelenség idehaza is érezteti hatását, hiszen az adóügyi és más külföldi adatok előbb vagy utóbb eljutnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az utóbbi időben egyébként sajátos vándorlás indult meg. Szakmai berkekben úgy tudják, számos magyar ügyfél indíthatta útnak korábban Svájcban tartott pénzét: némelyeket a szigorúbb szabályok, másokat a jobb befektetés reménye ösztönözhette a vagyonok mozgatására. A pénzek továbbítását a bankok érdeklődése is kiválthatja. A lehetséges célpontok között főként a Távol-Keletet és a karibi térséget emlegetik.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
