Az innovációs nagydíjat a KVV Kőolajvezetéképítő Zrt. kapta meg a nagyszilárdságú csőtávvezetékek hegesztés-fejlesztéséért, az elismerést Simon Miklós vezérigazgató vette át. Kövér László köszöntőjében a vállalkozások sikerét egyben az ország sikerének nevezte és hangsúlyozta, hogy az több és jobb minőségű munkahelyet, nagyobb vásárlóerőt, több adóbevételt és még több innovációt jelent. A házelnök szerint az elmúlt évben biztató előrelépés történt a versenyképes kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) környezet kialakításában, hozzátette ugyanakkor, hogy még sok teendő van.
Az Országgyűlés elnöke az eredmények között említette, hogy az EU 2020-hoz kapcsolódó nemzeti intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően a GDP kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítható részaránya növekedési pályára állt, 2012-ben már közel 1,3 százalékot tett ki, és reálisnak tűnik, hogy 2020-ra sikerül elérni az 1,8 százalékos célt.
Varga Mihály hangsúlyozta: olyan vállalatok kaptak most elismerést, amelyek a tudás, az új ötletek révén értek el komoly gazdasági sikereket, ami hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége javuljon, ipari termelésében tovább emelkedjen a magas hozzáadott értékű termékek aránya. A miniszter szerint a világpiaci versenyben azok az országok tudnak helytállni, amelyek képesek arra, hogy a kutatás-fejlesztést, innovációt gazdaságstratégiájuk, oktatáspolitikájuk és társadalmi közgondolkodásuk középpontjába állítsák. Azok az eredmények, amelyeket az elmúlt években elért az ország, ebből a szempontból is nagyon fontosak – mondta.
A következő évek feladata, hogy a növekedés tovább folytatódjon, s a fejlett országokra jellemző stabil alapokra épüljön, amiben kiemelkedő szerepe van az innovációnak. A kormány kiemelt figyelmet fordít az e célra fordítható források növelésére, amit hosszú távon megtérülő beruházásnak tekint. A miniszter szólt arról is, hogy a kormány egyik fontos stratégiai törekvése, hogy Magyarország ne csak ipari vagy termelési központ legyen, hanem fontos kutatási, innovációs térséggé is váljon Európában.
Magyarország már benyújtotta a 2014–2020 között érkező uniós források felhasználására keretet jelentő partnerségi megállapodást, ennek súlypontját a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program jelenti, amelyből k+f és innovációs tevékenységre 512 milliárd forint vissza nem térítendő forrás és 200 milliárd forint visszatérítendő támogatást fordítanak majd a következő 7 évben.
A kormány célja, hogy a hazai kutatóintézetek és vállalkozások a Horizont 2020 program keretében a korábbi időszaknál jóval több, legalább 350 millió eurónyi k+f és innovációs forrást hozzanak Magyarországra. Ennek érdekében már 2014 első felében olyan pályázatokat jelentetnek meg, amelyek segíthetik a pályázók felkészülését.
Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy át kellene gondolni az innovációs rendszer elemeinek rendszerbe szervezését és kormányzati szinten történő megjelenítését. A Magyar Inovációs Szövetség 25 éve hangoztatja, hogy az intézményrendszert és a finanszírozást az ügy hosszú távú stratégiai jellegének megfelelően kell kialakítani – mondta.
Varga, a bírálóbizottság elnökeként elmondta, hogy a 2013-as innovációs nagydíj felhívásra 26 pályázat érkezett, ezek közül négy nem felelt meg a feltételeknek. A 20 tagú bírálóbizottság többségi döntéssel 19 pályázatot minősített megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak, háromnál azt állapította meg, hogy még nem kezdődött meg a gyakorlati alkalmazás, ezért az innovációs teljesítményt nem értékelte.
A 2013. évi Innovációs Nagydíjban részesült siófoki KVV Kőolajvezetéképítő Zrt. a legnagyobb magyar vezetéképítő vállalat, a napokban fejezte be a szlovák–magyar gáztranzitvezeték megépítését. A sikeres fejlesztésnek, az új technológiai alkalmazásnak köszönhetően 2013 végéig összesen 5,1 milliárd forint árbevételt ért el.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. évi Ipari Innovációs Díjában részesült a Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. a Nanoscan PET/MRI integrált pre-klinikai in vivo képalkotó trendszerért.
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. évi Környezetvédelmi Innovációs Díját vette át az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. az új generációs alumínium elektrolit kondenzátor és EPCOS teljesítmény induktivitások kifejlesztéséért.
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. évi Agrár Innovációs Díját a TeGaVill Kft. kapta a szántóföldi lágyszárú növénytermesztés melléktermékeit felhasználó, környezetterhelést csökkentő agroenergetikai technológiák és azokat biztosító géprendszerek kifejlesztéséért.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2013. évi Innovációs Díjában az Egis Gyógyszergyár Nyrt. részesült a hipertónia kezelésére kifejlesztett Egiramlon készítményének gyártásáért és forgalmazásáért.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi Innovációs Díját a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., az I-Cell MobilSoft Zrt. és az ARH Hungary Zrt. kapta a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszer megvalósításáért.
A Magyar Innovációs Szövetség 2013. évi Start-up Innovációs Díjában a Tresorit Kft. részesült a Tresorit fájlmegosztási és szinkronizálási szoftver kifejlesztéséért. Az ünnepségen köszöntötték a kiemelkedő innovációt tartalmazó pályázatokat benyújtók képviselőit is.
