A Kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a Békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont, amelynek kertjében szombaton ültették el az első tíz őshonos gyümölcsfát, a megőrzés szándékával. A nemzetgazdasági miniszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait idézve hangsúlyozta: a mezőgazdaságban használt növényfajták megóvása világméretű feladat, mivel a jelenleg termesztett és létező fajták – vagyis a fennmaradt 25 százalék – szintén veszélyeztetett.
Varga Mihály kiemelte, hogy a mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrások megőrzése kulcsfeladat Magyarország számára. Ezen belül fontos a helyi körülményekhez már alkalmazkodott fajták megőrzése, erre a kormány is kiemelt figyelmet fordít.
Ezt szolgálja a „gyümölcsészeti” megállapodás is, amelyet a jövő nemzedékek ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben kezdeményezett, és azóta több egyházi, szakmai és civil szervezet is csatlakozott hozzá – emlékeztetett. A megállapodás célja, hogy a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat megőrizzék. Ezért a résztvevők a különböző térségek fajtagyűjteményeiből a régiókra jellemző tájfajták szaporítóanyagait átadják egymásnak.
A miniszter tájékoztatása szerint eddig 27 parókia- és templomkert, óvoda- és iskolakert, valamint önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz, és kezdte meg a bemutatókertek kialakítását, gyümölcsfák, csemeték telepítését.
Gallai Máté, az esemény házigazdája az MTI-nek elmondta: a Tündérkert mozgalom célja, hogy a Kárpát-medence kihalófélben lévő őshonos gyümölcsfáit megmentsék. Emlékeztetett arra, hogy a Tündérkertek létrehozásának gondolata Ambrus Lajos írótól, Kovács Gyula erdésztől és Szarvas József színművésztől származik, akik a kezdeményezésnek közösségteremtő erőt is szántak.
Gallai Máté jelezte: a rendezvényen elültetett fákat civil szervezetek és helyi családok fogadják örökbe. A Kárpát-medencében már több mint 50 Tündérkertet hoztak létre – tette hozzá.
