Vizsgálja a Nemzetgazdasági Minisztérium az áfacsökkentés lehetőségeit a turizmusban. Emellett a tárca olyan, állami tulajdonú bankban működő szervezet felállítását tervezi, amely kifejezetten a szálláshely-szolgáltatóknak, vendéglátóknak nyújtana hiteleket. Jövedelmezőség terén a vállalkozások felkapaszkodtak a válság előtti szintre, és bár még sok a tennivaló, a kilátások biztatók – mondta lapunknak Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár.
– Az üdülési csekket felváltó Széchenyi-pihenőkártya rendszere a belföldi turizmus motorja lett, ezt a várakozásokat felülmúló vendégforgalmi adatok és a juttatás meredeken ívelő népszerűsége is igazolja. A statisztikákon túl miben rejlik a kártya jelentősége?
– Néha már úgy tűnhet, mindenről a Szép-kártya jut eszünkbe. Ennek egyik oka, hogy turizmusunk annál erősebb, minél nagyobb és stabilabb belföldi keresletre számíthat. Így kevésbé vagyunk kitéve a váratlan külső hatásoknak. A másik szempont, hogy míg a beutazóturizmus erősen koncentrálódik Budapestre, kisebb részben pedig a Balatonra és a nyugat-magyarországi fürdőhelyekre, addig a belföldi vendégjárás elsősorban vidékre irányul. A Szép-kártya-elfogadóhelyek 80 százaléka vidéki kis- és közepes vállalkozásokból áll. Vagyis az élénkülő belföldi turizmus főként vidéken jelent bevételt, ott teremt munkát, nem csupán a szállodákban, éttermekben, hanem más területeken is. Így a Szép-kártya és a belföldi turizmus felfutása a nemzetgazdaság egészében érezteti húzó hatását. Harmadrészt az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelkedő jelentősége van a kártyának, mivel segítségével mintegy egymilliónyian tudnak kikapcsolódni. A Szép-kártya rendszere egyszerre gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő, egészségmegőrző és társadalmi szemléletformáló program.
– A gazdaság ágai közül, úgy tűnik, a turizmus az elsők között lábalt ki a válságból, legalábbis a múlt évben hónapról hónapra rekordokat döntő vendégforgalmi adatok alapján. Ezzel együtt a statisztikai hivatal kimutatása szerint a szállodavállalatok 40, míg a vendéglátó vállalkozások 70 százaléka a múlt évben veszteséges volt.
– A statisztikák alapján valóban nagy az érdeklődés hazánk iránt, népszerű utazási célpont vagyunk. A gazdasági válság azonban olyan nehézségeket hozott, amelyekkel az ágazat csak lassan tud megbirkózni. Talán a legfontosabb ezek közül, hogy a vendégforgalom jelentős növekedése nem járt együtt a vállalkozások jövedelmezőségének javulásával. Az árak nem emelkedtek, sőt a válság éveiben még csökkentek is. A hotelek jövedelmezősége tavaly érte el a válság előtti szintet, ekkor már a szobaárak is emelkedni tudtak. A 2014–2020-as időszakban 250-300 milliárd forint áll majd rendelkezésre turisztikai fejlesztésekre. Ebből például a jövedelmezőséget befolyásoló energetikai korszerűsítést segítő beruházások is megvalósulhatnak.
– Terveznek olyan intézkedéseket, mint például az Európa-szerte az egyik legmagasabbnak számító 27 százalékos forgalmi adó mérséklése a szállásadóknál, vagy a magas élőmunka-igényű vendéglátás bérterheinek csökkentése?
– Tény, a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást terhelő áfa jelenlegi szintje versenyhátrányt jelent a magyar szolgáltatóknak. Sokat foglalkoztunk ezzel a tárcánál, s jelenleg is készül a részletes közgazdasági elemzés az áfacsökkentés lehetséges hatásairól. Látni kell azonban, hogy ezt a kérdést nem lehet a költségvetés teherbíró képességétől függetlenül kezelni. A bérjárulékok mérséklése viszont nem ágazatspecifikus feladat. A munkahelyteremtés központi kormányzati törekvés, amelyhez hozzájárulhat a munkát terhelő járulékok csökkentése is.
A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
