A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint márciusban a bruttó átlagkeresetek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és a nettó keresetek is ezzel azonos mértékben emelkedtek.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy ez jelentős reálbér-növekedésnek számít, mivel az infláció alacsony. Az Erste idén a fogyasztói árak 0,6 százalékos emelkedésével számol. A szakértő szerint a csütörtökön közölt adatok megerősítik, hogy a lakossági fogyasztás idén elindulhat a mélypontról. Emlékeztetett arra, hogy – 11 éves negatív rekordot döntve – rendkívül alacsony volt a lakossági fogyasztás súlya a bruttó hazai terméken belül, idén azonban már növekedés várható. Az elemző hangsúlyozta: 2014-re 2,8 százalékos GDP-növekedést vár, amiből 1,2 százalékot magyarázhat a lakossági fogyasztás bővülése.
Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint nincs érdemi változás az elmúlt hónaphoz képest. Markáns reálbér-emelkedést hozott, hogy a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – amit fontos megtenni – 6,4 százalékkal nőttek a nettó keresetek a márciusi 0,1 százalékos alacsony infláció mellett. Elmondta: sem a vállalatok, sem a háztartások nem számítanak arra, hogy az infláció a közeljövőben jelentősen emelkedik, éves átlagban 3,5-4 százalék körül lehet az idén a bérindex.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében kiemeli: a 6,4 százalékos reálbér-emelkedés tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését, és ezen keresztül a gazdaság bővülését. A tárca hangsúlyozza, hogy a versenyszektorban jelentős mértékű, régen nem tapasztalt, több mint 52 ezres létszámbővülés ment végbe márciusban egy év alatt. A versenyszektor növekvő munkaerő-kereslete a gazdasági konjunktúra élénkülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhető.
A reálbérek folyamatos emelkedése mellett a kormány egyik fő célja, hogy tartósan 4 millió felett tartsa a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliséget pedig az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség szintjére, vagyis 4 százalék alá csökkentse – hangsúlyozta a közleményében az NGM.
