Az NGM azt írja, a 2014. január–márciusi időszakot tekintve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatással együtt 229 800 forint volt. A vállalkozásoknál foglalkoztatottak átlagosan 246 600, míg a közszférában – a közfoglalkoztatottakat nem számítva – dolgozók 231 800 forintot kerestek. A vállalkozásoknál a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 5,5 százalékkal, a közszférában pedig 9 százalékkal növekedtek átlagosan, mindkét esetben a közfoglalkoztatottak nélkül számítva.
A KSH január–februári időszakról szóló jelentésében azt közölte áprilisban, az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot.
Tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január–decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot.
A havi adatokat tekintve, az év harmadik hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 236 200 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 2,8 százalékkal magasabb az előző évi adathoz viszonyítva. A nettó bér – amely 154 700 forintot tett ki – szintén 2,8 százalékkal emelkedett 2013 márciusához képest.
Az év harmadik hónapjában mért, rendkívül alacsonynak mondható 0,1 százalékos inflációval számolva 6,3 százalékos reálkereset-növekedést láthatunk márciusban az elsődleges munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatottak létszámarányának növekedését is számítva az átlagos reálbér-emelkedés 2,7 százalékos.
A versenyszektorban emellett jelentős mértékű, régen nem tapasztalt, több mint 52 ezres létszámbővülés ment végbe márciusban egy év alatt. A versenyszektor növekvő munkakereslete a gazdasági konjunktúra élénkülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhető.
A reálbérek folyamatos emelkedése mellett a kormány egyik fő célja, hogy tartósan 4 millió felett tartsa a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliséget pedig – az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség szintjére – 4 százalék alá csökkentse – zárul az NGM közleménye.
A KSH csütörtökön kiadott gyorsjelentéséből kiderül, márciusban a bruttó átlagkeresetek 2,8, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A családi adókedvezmény nélkül számított nettó keresetek a bruttóval azonos mértékben emelkedtek, mivel a kereseteket terhelő adó- és járulékterhelés szabályai nem változtak. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt 6,4 százalékos keresetnövekedés érvényes volt az első negyedévre is a múlt év azonos időszakával összevetve. Miután a márciusi éves infláció csak 0,1, az első negyedévi pedig 0 százalékos volt, a reálkeresetek is a nettó bérekkel azonos mértékben nőttek, amit a családi adókedvezmények hatása tovább erősített.
A vállalkozásoknál alkalmazottak bruttó és nettó keresete – a közfoglalkoztatottakat nem számítva – 5,5 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 8,9 százalékkal nőtt márciusban, illetve 5,5 és 9 százalékkal az első negyedévben.
Márciusban a vállalkozásoknál foglalkoztatottak havi bruttó keresete 259 ezer forint volt, amiből a prémiumjutalom és egyéb egyszeri juttatás nélkül számolt rész 233 ezer forintot tett ki, 4,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a 26 ezer forint nem rendszeres kifizetések pedig 19,6 százalékkal nőttek.
Az iparban 4, az építőiparban 3,2, a mezőgazdaság, erdészet, halászat terén 7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek egy év alatt és 254, 178, illetve 168 ezer forintot tettek ki. A pénzügyi-biztosítási szektorban, ahol hagyományosan a legmagasabbak a bérek, márciusban 536 ezer forint volt az átlagkereset, 10 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A költségvetési szférában a 8,9 százalékos növekedés 232 ezer forintos átlagkeresetet jelentett.
Az oktatásban 19,6 százalékkal magasabb béreket fizettek ki, mint tavaly márciusban, ez átlagosan 238 ezer forint volt. A KSH szerint az egészségügyben 135 ezer forint volt a márciusi átlagkereset, 10,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
2014 első negyedévének végén a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 230 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 10 400 forintot, a nonprofit szervezeteknél 9900 forintot kaptak ezen a címen.
A közfoglalkoztatottak létszáma 209 ezer fő volt márciusban, 127 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, és átlagosan 77 ezer forint volt a teljes munkaidőre járó bruttó kereset.
