A KSH csütörtökön kiadott gyorsjelentéséből kiderül, márciusban a bruttó átlagkeresetek 2,8, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A családi adókedvezmény nélkül számított nettó keresetek a bruttóval azonos mértékben emelkedtek, mivel a kereseteket terhelő adó- és járulékterhelés szabályai nem változtak. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt 6,4 százalékos keresetnövekedés érvényes volt az első negyedévre is a múlt év azonos időszakával összevetve. Miután a márciusi éves infláció csak 0,1, az első negyedévi pedig 0 százalékos volt, a reálkeresetek is a nettó bérekkel azonos mértékben nőttek, amit a családi adókedvezmények hatása tovább erősített.
A vállalkozásoknál alkalmazottak bruttó és nettó keresete – a közfoglalkoztatottakat nem számítva – 5,5 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 8,9 százalékkal nőtt márciusban, illetve 5,5 és 9 százalékkal az első negyedévben.
Márciusban a vállalkozásoknál foglalkoztatottak havi bruttó keresete 259 ezer forint volt, amiből a prémiumjutalom és egyéb egyszeri juttatás nélkül számolt rész 233 ezer forintot tett ki, 4,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a 26 ezer forint nem rendszeres kifizetések pedig 19,6 százalékkal nőttek.
Az iparban 4, az építőiparban 3,2, a mezőgazdaság, erdészet, halászat terén 7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek egy év alatt és 254, 178, illetve 168 ezer forintot tettek ki. A pénzügyi-biztosítási szektorban, ahol hagyományosan a legmagasabbak a bérek, márciusban 536 ezer forint volt az átlagkereset, 10 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A költségvetési szférában a 8,9 százalékos növekedés 232 ezer forintos átlagkeresetet jelentett.
Az oktatásban 19,6 százalékkal magasabb béreket fizettek ki, mint tavaly márciusban, ez átlagosan 238 ezer forint volt. A KSH szerint az egészségügyben 135 ezer forint volt a márciusi átlagkereset, 10,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
