Területalapú pénzek: merevek az álláspontok

Továbbra is eltérő a kormánypártok és az ellenzék megítélése a területalapú támogatásokra vonatkozó degressziós intézkedések hatásáról.

Az ülést követően Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke azt mondta: a kormány és a kormányoldal pártjai továbbra is a kis- és közepes birtokon gazdálkodó családi gazdaságok és a munkahelyteremtés mellett állnak, miközben az MSZP és a baloldal a tsz-alapú nagybirtokok érdekében próbál fellépni. „A baloldal semmit nem tanult vidékromboló politikájából, ha ma kormányoznának, ugyanezt tennék” – tette hozzá.

Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormány intézkedései nyomán a tőkével rendelkező nagyüzemek tönkremennek, és munkahelyek vesznek el az agráriumban.

A kormány a múlt héten jelentette be, hogy az agrártámogatási rendszer átalakítása során elvonják az 1200 hektár feletti nagybirtokok területalapú támogatását.

A munkahelyek a kormánypárti honatya szerint nem vesznek el, mert a kormány elindította a „Vidéken több munkahelyet” akciót. Azokat a forrásokat pedig, amelyeket nem kapnak meg a tőkés nagyüzemek, teljes egészében az állattenyésztés, a kézi munkaerőt igénylő zöldség- és gyümölcstermesztés támogatására fordítják – tette hozzá. Megjegyezte, hogy így 50-70 ezer új munkahely jön létre. Erre a kormány külön – hét évre – több mint 210 milliárd forintot különített el, már 2015-től mintegy 33 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az országgyűlési képviselők eszmecseréje nem hozott újat az 1990 óta zajló vitában, hogy a tőkés nagyüzemi rendszer-e a megoldás a magyar mezőgazdaság fejlesztésére, vagy a 60 éves gyakorlat Nyugat-Európában, amelyben a versenyképesség alapját a kis- és közepes birtokok, a családi gazdaságok adják – mondta Font Sándor.

A kormány határozott ez ügyben – szögezte le –, a mostani 50:50 százalékos kis- és közepes, illetve nagyüzemi földhasználati arányt a családi gazdaságok javára kívánja megváltoztatni 80:20 százalékra. Így a támogatási arányok is ennek alapján változnak – tette hozzá.

„Ennyi hülyeséget régen hallottam. Azok az emberek akarják megreformálni a magyar mezőgazdaságot, akik a tehén elejét és hátulját sem tudják megkülönböztetni” – fakadt ki Gőgös Zoltán, az MSZP szakpolitikusa, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának korábbi alelnöke az ellenőrző albizottság ülése után újságírók előtt.

Emlékeztetett: a mezőgazdaságban van 100 ezer alkalmazott, őket annál az 500-nál valamivel több gazdaságnál foglalkoztatják, amelyektől most komoly pénzeket vesznek el. Mintegy 70 milliárd forintnyi forrást vonnak el tőlük összességében, és ebből adnak vissza húszmilliárd forintot, „ezeket a vállalkozásokat nem verték agyon, csak félig” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint is át kellene gondolni a helyzetet, és azt javasolta, hogy a forráselvonással sújtott cégek kapjanak bérkompenzációt. Ez szerinte benne volt a szaktárca eredeti javaslatában.

Azt szintén sérelmezte Gőgös Zoltán, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a legnagyobb tagdíjbefizetőit nem képviseli. Ezen az MSZP szakpolitikusa szerint sürgősen változtatni kell, mert ez a konkurencia érdekeit szolgálja. Példaként említette a véleménye szerint az intézkedés nyomán várhatóan jelentősen csökkenő magyar tejtermelést, és a megszűnő munkahelyeket.

Jelezte: kis- és közepes vállalat minden olyan cég, ahol az éves árbevétel nem éri el az ötmilliárd forintot, és a foglalkoztatottak száma az 500 főt. Az agráriumra ez ugyanúgy vonatkozik, mint más gazdasági szektorokra. A kormánynak, úgy tűnik, mindez nem számít – vonta le a következtetést Gőgös Zoltán.