A szakember a lapnak úgy fogalmazott: „még egy-két csökkentésre van mód, és nagyjából épp ennyire van szükség ahhoz, hogy az MNB középtávon elérje elsődleges célját, a 3 százalékos inflációs rátát és annak fenntartását”.
„A következő hónapokban még láthatunk negatív árindexet, de ez nem tekinthető deflációnak” – mondta Balog Ádám. Szerinte az év végétől indulhat emelkedésnek az árindex, részben a fogyasztás növekedése, részben a tavaly őszi rezsicsökkentés hatásának eltűnése miatt. Az infláció 2015 második felétől alakulhat az inflációs céllal összhangban – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy a devizahiteleseket megsegítő törvények hatására vonatkozó becslésüket pontosították. Ma már úgy látják, hogy legalább 700 milliárd forintos veszteséget okoz majd a bankoknak, korábban 600 milliárdos alsó határt számoltak; a felső határt továbbra is valamivel kevesebb mint 900 milliárd forintra becsülik a nemzeti banki szakemberek.
Arra a kérdésre, hogy a devizahitelek forintosítását a jegybanki tartalékokból mennyivel tudná segíteni az MNB, az alelnök nem adott határozott választ, mert az szerinte nagyon sok mindentől függ, de azzal az elemzői véleménnyel egyetértett, hogy ha egyszeri átváltásról lenne szó, és az a lakásfedezettel rendelkező devizahiteleket érintené, akkor 12 milliárd eurót igényelne. „A jelenlegi tartalékszint magasnak tekinthető, ezért az MNB az átváltást tudja segíteni. Jelenleg azonban úgy látom, hogy az összes érintett hitel forintosítását nem képes az MNB megoldani\" – fogalmazott Balog Ádám.
