A debreceni, a kaposvári és a szegedi egyetemeken összesen száz juhász kezdi meg a napi gazdálkodáshoz segítséget nyújtó három hónapos képzést szeptemberben – jelezte Hajduk Péter, az oktatást kezdeményező szövetség ügyvezetője, hozzátéve, hogy további juhászok jelentkezését is várják a következő tanfolyamokra.
A nyolcvanórás, egységes tematikájú képzés keretében a résztvevők korszerű ismereteket szerezhetnek az állattartás, a legelőgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia vagy éppen a támogatások kérdéseiről – sorolta Hajduk Péter.
Míg korábban a termelőszövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban felkészült szakemberek – agronómusok, ágazatvezetők, könyvelők – irányításával működött a juhászat, ma a juhtenyésztők 96 százaléka családi gazdálkodó – mondta a szövetség ügyvezetője. Megjegyezte: ilyenformán a juhász már nemcsak a botjára támaszkodva őrzi a nyájat, hanem gondoskodnia kell a vállalkozás működtetéséről, amihez korszerű tudásra van szükség.
Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem dékánja korszakváltásként értékelte a képzési együttműködést, amivel szakíthatnak az ágazatra jellemző „így szoktuk csinálni, ez biztos jó” szemlélettel. Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem dékánja azt emelte ki, hogy „ez a képzés nem oklevélről, bizonyítványról, hanem a tudásról szól”. Komlósi István, a Debreceni Egyetem (DE) dékánja aláhúzta, hogy intézményük a juhtenyésztés jelentős szellemi műhelye, a juhtenyésztők kézikönyvét – ahogy fogalmazott: „a szakma bibliáját” – is debreceni professzor írta.
Jávor András, a DE rektorhelyettese szerint ma tudáshiány van a magyar mezőgazdaságban, s ez különösen igaz a juhágazatra. Ezért üdvözölte, hogy a juhászokat illetően született meg az első egyetemek közötti oktatási együttműködés, aminek a tapasztalatait később várhatóan kiterjeszthetik más ágazatokban dolgozók képzésére is.
