A külföldi útépítő cégek fizethetik meg az Európai Bizottság által hazánkra kiszabott büntetés felét a 2007 óta lebonyolított, közúti fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatoknál – írta tegnapi számában a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a nettó 596 milliárd forintos „aszfalttortából” a Colas-csoport nyelte le a legvastagabb szeletet. A francia Bouygues legnagyobb tagvállalatai között számon tartott cég nettó 116 milliárd forintra rúgó magyar szerződésállományával az elmúlt nyolc év aszfaltos beruházásainak csaknem ötödét mondhatta magáénak. A Strabag-csoport magyar leányvállalata 105 milliárd forintnyi, 17,6 százaléknyi megrendelést szerzett a brüsszeli vád szerint torzított versenyben. A Swietelsky Kft. pedig 60,7 milliárd forintra, 10,2 százalékra rúgó, uniós támogatással megvalósuló munkára szerződött le. Emellett a hazai tulajdonú Közgép Zrt.-nek a teljes keret 18,94 százaléka jutott, míg a Duna Aszfalt Kft. a megrendelések 17,2 százalékában érintett. Bár a kormány korábban cáfolta, hogy különadót vet ki az érintett pályázatokat elnyerő útépítő cégekre, annak a lehetőségét azonban nem zárták ki, hogy a brüsszeli vizsgálat után valamilyen módon az érintett cégeket is bevonják a teherviselésbe.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: még nem született döntés az úgynevezett aszfaltkeverős ügyben, a magyar kormány pedig továbbra is vitatja az esetleges büntetés jogalapját. Perre ugyanakkor nem viszik az ügyet, mert egy bírósági eljárás évekkel meghosszabbíthatja az ügy lefolyását, így annak a lehetősége is megszűnne, hogy a szankcióval érintett összeget más pályázatokon keresztül felhasználja az állam. – Elutasítottuk az úgynevezett átalánykorrekcióra vonatkozó uniós javaslatot, és arra kértük a bizottságot, hogy minden szerződést külön vizsgáljanak meg és mutassanak rá, hogy hol és milyen hibát találtak benne. Így pályázatonként meghatározható lesz, hogy mekkora büntetést kap az ország – hívta fel a figyelmet, majd megjegyezte, a tételes elszámolás irányadó lehet abban is, ha a kormány úgy dönt, hogy a szankciót a cégekre tovább hárítja majd. Hozzátette, ha a kabinet asztalán lesznek a vizsgálat eredményei, akkor dönthet arról, hogy a szankcióba bevonja az érintetteket is, de az is meglehet, hogy elállnak ezen szándékuktól.
Az útépítési tenderek közül mintegy 600 millió forint értékben, összesen több mint 100 pályázat érintett a vizsgálatban. A várható szankció mértéke 60-90 milliárd forint lehet majd.
