Lapzártakor egy euró 315,3, egy svájci frank pedig 260,3 forintba került. A gyenge forint adósokra és államadósságra gyakorolt káros hatása akkor érvényesül, ha a magyar fizetőeszköz árfolyama tartósan mélyrepülést mutat. Szakértők szerint ettől vélhetően nem kell tartani.
Ráadásul a jelenlegi folyamatokat – az elmúlt napok gyengülését – inkább a nemzetközi hangulat alakulása vezényelte. Erre utal az is, hogy más régiós feltörekvő devizák, például a lengyel zloty és a cseh korona is a magyar fizetőeszközéhez hasonló pályát írt le az elmúlt néhány napban. Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy a befektetők igyekeznek megszabadulni a feltörekvő devizáktól, többféle válasz is létezik. Az ukrán–orosz helyzet miatti aggodalmak éppúgy csökkenthetik a kockázati kedvet, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható kamatemelése körüli bizonytalanságok.
Hazánk esetében a szakértők leginkább arra szoktak hivatkozni a forintgyengülések kapcsán, hogy a devizahitelek jövőre esedékes forintosítása veheti el a befektetők kedvét a magyar termékektől. Igaz ugyan, hogy az alacsony jegybanki kamatok miatt hazánkat az átlagnál sebezhetőbb kategóriába sorolják a szakértők, így a forintot azok között a feltörekvő devizák között tartják számon, amelyeket az átlagnál jobban megviselnek a piaci krízisek, de azt is hozzátették, hogy kiélezett helyzetben a jegybanknak lenne tere a kamatemelésre. Mint ismeretes a közel két évig tartó kamatcsökkentési ciklust épp az elmúlt hónapban fejezte be a jegybank. A monetáris tanács tegnap publikált jegyzőkönyvéből az is kiderül, hogy az augusztus 26-i kamatdöntő ülésén a tagok egyhangúlag szavazták meg a 2,1 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartását.
A szakértők az árfolyam alakulása kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy úgy tűnik, 317-ről nem tud elrugaszkodni az árfolyam, kedden és tegnap is szinte azonos szintnél fordult erősödésbe a forint az euróval szemben. A jelenlegi támasznak tartott szint egyébként azért fontos, mert többen úgy gondolják, hogy ha az árfolyam átlépne a 317 körüli választóvonalon, akkor semmi nem tartaná vissza attól, hogy akár 322 környékére gyengüljön a forint az euróval szemben. Az államadósság szempontjából a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha idén december végén is drága lenne az euró, mert akkor a tartozásunk is megnőne. Legalábbis forintban kifejezve magasabb lenne. Márpedig a jelenlegi szabályok szerint az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) mért arányának év végén alacsonyabbnak kell lennie, mint az előző esztendő utolsó napján. Vagyis idén 79,4 százalékra kell csökkenni, miközben legutóbb 85 százalék körül mozgott.
A forintárfolyam a hazai költségvetés alakulására is hatással van, ám a jelek szerint a hiány elszabadulásától nem kell tartani. A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint a deficit idén a háromszázalékos uniós elvárás alatt, 2,9 százalékon alakul, de más vélemények szerint ennél is alacsonyabb lehet. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó piaci elemzők például arról beszéltek, hogy az állam idén csupán 2,4 százalékkal költ többet a bevételeinél. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nagyon pozitív folyamatok jellemzik most az állami büdzsét.
Például a vártnál magasabbak az adóbevételek, és a tervnél nagyobb gazdasági növekedés is lendíthet a költségvetés pozícióján. Ráadásul a háztartások fogyasztásának bővülése is jótékony hatásokat fejt ki. Elképzelhető, hogy csakúgy, mint a múlt évben, a kormány által tervezettnél is kisebb lehet az államháztartási deficit. A közgazdász biztosra veszi, hogy az éves uniós módszertan szerinti hiánycél jövőre is az uniós kulcsszint alatt marad Magyarországon.
