Öt bank ügyében döntöttek ma a törvényszéken

Az FHB, a CIB, a Lakiteleki Takarékszövetkezet és a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasították, míg az ÉRB Bank ügyében elhalasztották az ítélethirdetést.

A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség- vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A bíróság a múlt péntekig első fokon összesen 59 ítéletet hozott, ebből 56 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert – az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított perét – pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult.

Hétfőn a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében, és felfüggesztette a tárgyalást az Ab eljárásának végéig. A pénzintézetek magyar állam ellen indított keresetei közül az EvoBanké volt az első, amelyet másodfokon tárgyalt az ítélőtábla.

Elutasította az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles-keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében. A bíró a szóbeli indoklásban kifejtette, hogy az FHB Ingatlanlízing által alkalmazott üzletszabályzatok rendelkezései nem feleltek meg a felmondhatóság elvének, és a költségek vonatkozásában oklistát sem tartalmazott a szerződési feltétel, az egyéb kamatmódosítási feltételek vonatkozásában pedig nem feleltek meg a tételesség és az átláthatóság elvének.

Az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.-nek a devizahitelezési általános szerződési feltételei tisztességességének megállapítása iránt indított perében a határozathozatalt október 13-ra halasztotta a Fővárosi Törvényszék keddi tárgyalásán. Az alperes magyar állam ellen folyó elsőfokú perben a bíróság végzésben elutasította a felperes bank azon kérelmét, hogy a Fővárosi Törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz.

Elutasította a CIB Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahiteles-keresetét kedden kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék. A bíró kiemelte: a bíróság nem fogadta el a CIB Bank azon érvelését, hogy az általa alkalmazott referenciakamatok nem tartoznak a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahiteles-törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) hatálya alá. A bíróság szerint azok a törvény hatálya alá tartoznak, mivel felperesi döntésen alapultak, a bank a kamatokat, díjakat „saját elhatározása szerint” módosíthatta.

A bíróság megállapította, hogy a bank által alkalmazott szerződéses kikötések sértették az arányosság és az átláthatóság elvét, mert nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.

Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Lakiteleki Takarékszövetkezet keresetét kedden, a szövetkezet az általa a magyar állam ellen indított perben az általános szerződési feltételek tisztességességének megállapítását kérte. Az ítéltet nem jogerős, ellene 8 napon belül lehet fellebbezni az ítélőtáblánál. A bíróság az ítélethirdetéskor indokolta a per során hozott két végzését is, amelyekben elutasította azt, hogy – a pert felfüggesztve – az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.

A bíróság elutasította a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a törvényi vélelem megdöntése végett az állam ellen indított perben. A Fővárosi Törvényszéken a felperes takarékszövetkezet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a szövetkezet általános szerződési feltételeiben a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását – a kamat-, díj- és költségemelést – lehetővé tevő kikötések.

A bíróság az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: a takarékszövetkezet által alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. Mivel a devizahiteleseket megsegítő törvényben rögzített hét alapelvből elég, ha egyet is megsértenek a pénzintézet által rögzített ászf-ek, így azok tisztességtelenek és így érvénytelenek.