A bíróság megállapította, hogy a bank által alkalmazott szerződéses kikötések sértették az arányosság és az átláthatóság elvét, mert nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztók számára, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak az általuk fizetendő díjak.
Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Lakiteleki Takarékszövetkezet keresetét kedden, a szövetkezet az általa a magyar állam ellen indított perben az általános szerződési feltételek tisztességességének megállapítását kérte. Az ítéltet nem jogerős, ellene 8 napon belül lehet fellebbezni az ítélőtáblánál. A bíróság az ítélethirdetéskor indokolta a per során hozott két végzését is, amelyekben elutasította azt, hogy – a pert felfüggesztve – az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz forduljon.
A bíróság elutasította a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a törvényi vélelem megdöntése végett az állam ellen indított perben. A Fővárosi Törvényszéken a felperes takarékszövetkezet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a szövetkezet általános szerződési feltételeiben a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását – a kamat-, díj- és költségemelést – lehetővé tevő kikötések.
A bíróság az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kiemelte: a takarékszövetkezet által alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. Mivel a devizahiteleseket megsegítő törvényben rögzített hét alapelvből elég, ha egyet is megsértenek a pénzintézet által rögzített ászf-ek, így azok tisztességtelenek és így érvénytelenek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!