Részlegesen nyert az egyik bank

A Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét ugyanakkor elutasította a Fővárosi Törvényszék.

MNO
2014. 09. 03. 12:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei. A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank szerződései három időszakban tisztességesek, 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010. június 10., illetve 2009. november 1. és 2010. június 10. között.

A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben az időszakokban a bank jogosult volt a „kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén”.

A Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét elutasította szerdán a Fővárosi Törvényszék. A döntés szóbeli indoklásában a bíró rámutatott, hogy egyedül a felmondhatósággal kapcsolatos törvényi elvnek feleltek meg a pénzintézet általános szerződési feltételei, további hat kritériumnak azonban nem, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

A bíró kiemelte azt is, hogy miután a tisztességesség mindig is elvárás, ebben az értelemben nem lehet a nyáron elfogadott és a perben évekkel ezelőtti általános szerződési feltételekre alkalmazandó törvény kapcsán visszaható hatályú jogalkotásról szó.

A bíróság elutasította a hitelszövetkezet azon indítványát, melyben a devizahiteles-perekben alkalmazandó törvény kapcsán az Európai Unió Bíróságához fordulást és előzetes döntéshozatali eljárást kért. Ugyanakkor az alperes magyar állam jogi képviselőinek mintegy 3,5 milliós költségigényét a bíróság a felperes kérésével összhangban 550 ezer forintra mérsékelte.

A felperes jogi képviselője a határozathozatalt megelőzően szóvá tette: a pénzintézet nem volt abban a helyzetben, hogy előre tudja, miként fognak változni a jogszabályok. Álláspontja szerint a perben alkalmazandó törvény a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik.

Az alperes a kereset elutasítását és az uniós bírósághoz fordulás mellőzését kérte. Az alperes megjegyezte, hogy a hitelszövetkezet általános szerződési feltételeiben nem határozták meg a kamatperiódust, így a kamat akár naponta is emelkedhetett volna, továbbá a kezelési költség is teljesen szabadon, ok megjelölése nélkül és egyoldalúan növekedhetett.

A tárgyaláson elhangzott, hogy a hitelszövetkezetet a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa 5,5 millió forintos bírsággal sújtotta, mert jogosulatlanul emelt díjakat, költségeket.

Szeptember 2-án határozathirdetésre halasztott el hét újabb devizahiteles-pert a Fővárosi Törvényszék, melyeket a Santander Zrt., a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Pannon Takarék Zrt., a Kinizsi Bank Zrt., a Hypo Alpe-Adria Bank és a Summit Pénzügyi Zrt. indított a magyar állam ellen. Ugyanakkor a Banco Primus Fióktelep Magyarország felperesként elállt keresetétől, így ezt az eljárást megszüntette a törvényszék.

Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.

Hétfőn 11 bank és pénzintézet, köztük takarékszövetkezet és lízingcég devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézetek által az állammal szemben indított, a napokban zajló devizahiteles-perek állása azt mutatja, hogy a bíróság szerint is tisztességtelenül jártak el a bankok az ügyfeleikkel szemben.

A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.

 

Írtunk arról is, hogy jogászok egy csoportja kidolgozta a jogi alapot a múlt pénteki – devizahitelekhez kapcsolódó – bírósági ítélet megfellebbezésére. Még van remény a 100 adós számára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.