Részlegesen nyert az egyik bank

A Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét ugyanakkor elutasította a Fővárosi Törvényszék.

A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei. A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank szerződései három időszakban tisztességesek, 2009. július 1. és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010. június 10., illetve 2009. november 1. és 2010. június 10. között.

A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben az időszakokban a bank jogosult volt a „kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén”.

A Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét elutasította szerdán a Fővárosi Törvényszék. A döntés szóbeli indoklásában a bíró rámutatott, hogy egyedül a felmondhatósággal kapcsolatos törvényi elvnek feleltek meg a pénzintézet általános szerződési feltételei, további hat kritériumnak azonban nem, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

A bíró kiemelte azt is, hogy miután a tisztességesség mindig is elvárás, ebben az értelemben nem lehet a nyáron elfogadott és a perben évekkel ezelőtti általános szerződési feltételekre alkalmazandó törvény kapcsán visszaható hatályú jogalkotásról szó.

A bíróság elutasította a hitelszövetkezet azon indítványát, melyben a devizahiteles-perekben alkalmazandó törvény kapcsán az Európai Unió Bíróságához fordulást és előzetes döntéshozatali eljárást kért. Ugyanakkor az alperes magyar állam jogi képviselőinek mintegy 3,5 milliós költségigényét a bíróság a felperes kérésével összhangban 550 ezer forintra mérsékelte.

A felperes jogi képviselője a határozathozatalt megelőzően szóvá tette: a pénzintézet nem volt abban a helyzetben, hogy előre tudja, miként fognak változni a jogszabályok. Álláspontja szerint a perben alkalmazandó törvény a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik.

Az alperes a kereset elutasítását és az uniós bírósághoz fordulás mellőzését kérte. Az alperes megjegyezte, hogy a hitelszövetkezet általános szerződési feltételeiben nem határozták meg a kamatperiódust, így a kamat akár naponta is emelkedhetett volna, továbbá a kezelési költség is teljesen szabadon, ok megjelölése nélkül és egyoldalúan növekedhetett.

A tárgyaláson elhangzott, hogy a hitelszövetkezetet a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa 5,5 millió forintos bírsággal sújtotta, mert jogosulatlanul emelt díjakat, költségeket.

Szeptember 2-án határozathirdetésre halasztott el hét újabb devizahiteles-pert a Fővárosi Törvényszék, melyeket a Santander Zrt., a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Pannon Takarék Zrt., a Kinizsi Bank Zrt., a Hypo Alpe-Adria Bank és a Summit Pénzügyi Zrt. indított a magyar állam ellen. Ugyanakkor a Banco Primus Fióktelep Magyarország felperesként elállt keresetétől, így ezt az eljárást megszüntette a törvényszék.

Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.

Hétfőn 11 bank és pénzintézet, köztük takarékszövetkezet és lízingcég devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézetek által az állammal szemben indított, a napokban zajló devizahiteles-perek állása azt mutatja, hogy a bíróság szerint is tisztességtelenül jártak el a bankok az ügyfeleikkel szemben.

A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.

Írtunk arról is, hogy jogászok egy csoportja kidolgozta a jogi alapot a múlt pénteki – devizahitelekhez kapcsolódó – bírósági ítélet megfellebbezésére. Még van remény a 100 adós számára.