Devizahiteles-per: újabb döntéseket halasztott a bíróság

Szeptember 16-ára halasztották a döntést a Porsche Bank Zrt. és a Sberbank perében is.

A Sberbank hozzátette: az ászf-ben tételesen meghatározták azokat az objektív körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén a pénzintézet díjat emelhet, vagyis a fogyasztó egyértelműen átláthatta ezeket. A bank szerint a referenciakamat módosítása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, így nem sértheti a törvényben meghatározott 7 elvet. A pénzintézet által hivatkozott, korábbi PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) vizsgálattal kapcsolatban a magyar állam ellenkérelmében kifejtette, hogy egy ilyen vizsgálat csak közjogi szempontból vizsgálja a törvényes működést, a szerződéses kikötések tisztességességének polgári jogi alapú vizsgálatára nem terjed ki.

Az alperes magyar állam felhívta a figyelmet arra, hogy a bank oklistái olyan szakkifejezéseket tartalmaznak, amelyek alapján a magyar állam szerint lehetetlen meghatározni, hogy a fogyasztó fizetési kötelezettsége milyen irányban, milyen esetekben módosul. Az állam jogi képviselője hozzátette, hogy ezenkívül az oklistákban foglalt okokat a felperes is előidézheti, abban közrehathat, vagy befolyásolhatja annak mértékét.

A Sberbank a magyar állam ellenkérelmére reagálva újabb bizonyítási indítványokat terjesztett elő, amelyekben többek között kiemelte: a devizahiteles törvény visszamenőleges hatállyal részben elvonja, részben pedig korlátozza a pénzügyi  intézménynek az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó jogát; ezt az alperes vitatta.

Szeptember 16-án hirdet ítéletet a bíróság az Aegon Magyarország Hitel Zrt., az Unicredit Leasing Hungary, az Unicredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és az Erste Lakáslízing Zrt. által a törvényi vélelem megdöntése végett a magyar állam ellen indított perben is. A Savaria Takarékszövetkezet magyar állam elleni devizahiteles perében egy nappal korábban várható ítélethirdetés.

Augusztus 22-e óta, amikor a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam per tárgyalásával elkezdődtek a perek, a Fővárosi Törvényszék 20 pénzintézet keresetét tárgyalta; az ügyek döntő többségében szeptember elejére halasztotta el a döntéshozatalt, ahol ítélet is született, ott kivétel nélkül elutasította a hitelintézeti keresetet a bíróság.

Hétfőn 11 bank és pénzintézet, köztük takarékszövetkezet és lízingcég devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos keresetét tárgyalja a Fővárosi Törvényszék.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézetek által az állammal szemben indított, a napokban zajló devizahiteles-perek állása azt mutatja, hogy a bíróság szerint is tisztességtelenül jártak el a bankok az ügyfeleikkel szemben.

„Mind a jogászok, mind pedig azok, akiknek voltak már ügyeik a bíróságon, pontosan tudják, hogy nem a közismertség tesz embereket »sztárügyvédekké«. Nem azok a jó ügyvédek, akik levakarhatatlanok a televíziók képernyőjéről. Hanem azok, akik például kiviszik az előzetesből a gyanúsítottat. Azok, akik a különböző perekben felkészülten és rátermetten képviselik ügyfeleiket a bíróság előtt.” – Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!

Félreértelmezett jogi helyzet

A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.

Írtunk arról is, jogászok egy csoportja kidolgozta a jogi alapot a múlt pénteki – devizahitelekhez kapcsolódó – bírósági ítélet megfellebbezésére. Még van remény a 100 adós számára.