Új perspektívát villant a magyar fekete arany – felfutóban a hazai kőolaj-kitermelés

Bár az iparág sosem volt képes az ország teljes szükségletét fedezni, most az új technológiákra és az évszázados hagyományra támaszkodva új lendületet kaphat a hazai szénhidrogén-ipar. A felfutó kitermelés ugyan még így sem biztosítja hazánk teljes ellátását kőolajból, azonban a következő években jelentősen csökkenhet Magyarország importkitettsége.

Vecsés, 2022. november 28. Mintavétel a Mol vecsési Vecsés-2 olajkútján a bemutatásán 2022. november 28-án. A Mol, amely jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon, egy hete jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatófúrások sikerrel zárultak. Vecsésen november 11-én kezdődött meg a próbatermelés, mára naponta 100 köbméternyi (csaknem 600 hordónyi) olaj kitermelése zajlik, amel Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: mintavétel/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

A kutatási siker egyik kulcsa, hogy a kőolaj- és földgázkutató cégek, valamint a hőenergiát kereső geotermikus projektek között szoros együttműködés van. Ez a szinergia rendkívül költséghatékony, mivel a Föld mélyének felméréséhez használt ugyanazon adatok, mint például a precíz, 3D-s szeizmikus mérések, mindkét célra felhasználhatók. Egyetlen geológiai felmérés szolgálja egyszerre a szénhidrogén (olaj és gáz) és a geotermikus (hő) energiaforrások megtalálását, így csökkentve a kutatás pénzügyi kockázatát és gyorsítva a feltárás folyamatát. Ezzel a megközelítéssel maximalizálható a hazai mélyfúrási know-how hasznosítása, és hatékonyabban vehető fel a küzdelem az ország energiafüggőségének csökkentéséért.

Nem leszünk önellátók, de jelentősen csökken az ország szénhidrogén-függősége

A belföldi kőolaj-kitermelés felfutása közvetlen és taktikai válasz a jelenlegi geopolitikai kockázatokra, melyeket az orosz–ukrán és hasonló hasonló konfliktusok generálnak. Bár a hazai termelés reálisan sosem fogja teljesen felváltani az importot, a függőség mértékének mérséklésében kulcsszerepet játszik. Ez a javulás a számokban is jól látható, ha a belföldi kitermelés és a kőolajtermékek hőértékét az ország éves primer energiafelhasználásához viszonyítjuk. Míg a 2016 és 2023 közötti időszakban ez az arány átlagosan 14 százalék körül mozgott a hazai felhasználásban, addig a dinamikus növekedésnek köszönhetően 2024-ben már 16 százalékra emelkedett. 

Ez a kedvező folyamat tovább gyorsult, hiszen a 2025. első félévi adatok szerint az arány már eléri a 18 százalékot.

Ha az energiamérleget csak a kőolajra szűkítjük és a fizikai mennyiséget nézzük, a helyzet valóban némileg árnyaltabb képet mutat, de a javulás itt is megkérdőjelezhetetlen. A 2015-ös adatok szerint a hazai kőolajtermelés mindössze a belföldi felhasználás 9 százalékát fedezte. Ez volt az egyik mélypont az importfüggőség szempontjából. Az azóta elért kutatási eredményeknek és az új mezők termelésbe állításának köszönhetően azonban 2024-re a hazai kőolaj részaránya a teljes felhasználáson belül ezer tonnában mérve 15,6 százalékra emelkedett.

A magyar importfüggőség a kőolaj-ellátás terén továbbra is alapvető kihívás marad, mivel a hazai források volumene messze elmarad az ország teljes fogyasztásától. Éppen ezért a belföldi kőolaj- és földgáztermelés növelése létfontosságú stratégiai válasz a jelenlegi geopolitikai kockázatokra. A hazai kitermelés felfuttatása nem a teljes függetlenséget célozza, hanem az ellátásbiztonság megerősítését és az importkitettség mérséklését.