Új perspektívát villant a magyar fekete arany – felfutóban a hazai kőolaj-kitermelés

Bár az iparág sosem volt képes az ország teljes szükségletét fedezni, most az új technológiákra és az évszázados hagyományra támaszkodva új lendületet kaphat a hazai szénhidrogén-ipar. A felfutó kitermelés ugyan még így sem biztosítja hazánk teljes ellátását kőolajból, azonban a következő években jelentősen csökkenhet Magyarország importkitettsége.

Vecsés, 2022. november 28. Mintavétel a Mol vecsési Vecsés-2 olajkútján a bemutatásán 2022. november 28-án. A Mol, amely jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon, egy hete jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatófúrások sikerrel zárultak. Vecsésen november 11-én kezdődött meg a próbatermelés, mára naponta 100 köbméternyi (csaknem 600 hordónyi) olaj kitermelése zajlik, amel Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: mintavétel/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Magyarország kőolaj tekintetében továbbra is jelentős importra szorul, azonban a háttérben stratégiai munka zajlik a helyzet javítására. Ennek egyik pillére a saját kőolaj kitermelésének bővítése, ami 2023 óta folyamatos: a termelés 2024-ben húszéves rekordot döntve elérte az egymillió tonnát, és a 2025-ös éves termelés várhatóan még ezt a szintet is felülmúlja. Ez a növekedés önmagában nem helyettesíti az importot, de jelentősen hozzájárul a külső függőség mérsékléséhez, illetve az ellátásbiztonság erősítéséhez – olvasható az Oeconomus friss elemzésében.

Idén tovább nőtt a hazai kőolaj-kitermelés
Fotó:  Shutterstock

Éledezik a hazai kőolaj-kitermelés

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kapcsolódó írásában felidézi: Magyarországon a kőolaj-kitermelésnek évszázados hagyománya van. Bár az iparág sosem volt képes az ország teljes szükségletét fedezni, az 1980-as évek elején elért, évi több mint kétmillió tonnás csúcsmennyiséget mára szinte lehetetlennek tűnik újra elérni. A kilencvenes évektől kezdve a kitermelés folyamatosan apadt, 2014-ben érte el mélypontját, mindössze 584 ezer tonnával. Ezt követően, 2015-től kezdve a trend megfordult, és a termelés szinte folyamatosan növekedett, amihez a hazai kutatás-termelésbe irányuló intenzív befektetések, valamint az elavult kutak újraélesztése is hozzájárult – mutatnak rá, megjegyezve: különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása után kapott új lendületet a folyamat, mivel az energiabiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése stratégiai prioritássá vált.

• A 2015 és 2023 közötti, átlagosan évi 4–5 százalékos növekedés jelentősen felgyorsult: 
• 2024-ben már 13 százalékos bővülés volt, és a tervek szerint hasonlóan 
• dinamikus növekedés várható 2025-ben is. 

A hazai kőolaj a földrajzi eredet miatt az uráli típusú kőolajtól eltérő, kedvezőbb, „félnehéz” minőségű nyersolaj, ami jobb finomítási paraméterekkel rendelkezik, így a Dunai Finomítóban előállított üzemanyagok minőségét is javítja.

Új lelőhelyek olajkincse vált kitermelhetővé

A modern kutatási programok ma már nemcsak a hagyományos, szénhidrogénben gazdag alföldi és Zala-medencei geológiai egységekre fókuszálnak, hanem egyre nagyobb figyelmet szentelnek a közép-magyarországi régiónak is, különösen Pest környékén. Ez a stratégiai terjeszkedés már kézzelfogható eredményeket hozott: a 2022. óta felfedezett új olajmezők, mint a vecsési, turai és galgahévízi is, jelentős részben ennek az új megközelítésnek köszönhetőek.

A kutatási siker egyik kulcsa, hogy a kőolaj- és földgázkutató cégek, valamint a hőenergiát kereső geotermikus projektek között szoros együttműködés van. Ez a szinergia rendkívül költséghatékony, mivel a Föld mélyének felméréséhez használt ugyanazon adatok, mint például a precíz, 3D-s szeizmikus mérések, mindkét célra felhasználhatók. Egyetlen geológiai felmérés szolgálja egyszerre a szénhidrogén (olaj és gáz) és a geotermikus (hő) energiaforrások megtalálását, így csökkentve a kutatás pénzügyi kockázatát és gyorsítva a feltárás folyamatát. Ezzel a megközelítéssel maximalizálható a hazai mélyfúrási know-how hasznosítása, és hatékonyabban vehető fel a küzdelem az ország energiafüggőségének csökkentéséért.

Nem leszünk önellátók, de jelentősen csökken az ország szénhidrogén-függősége

A belföldi kőolaj-kitermelés felfutása közvetlen és taktikai válasz a jelenlegi geopolitikai kockázatokra, melyeket az orosz–ukrán és hasonló hasonló konfliktusok generálnak. Bár a hazai termelés reálisan sosem fogja teljesen felváltani az importot, a függőség mértékének mérséklésében kulcsszerepet játszik. Ez a javulás a számokban is jól látható, ha a belföldi kitermelés és a kőolajtermékek hőértékét az ország éves primer energiafelhasználásához viszonyítjuk. Míg a 2016 és 2023 közötti időszakban ez az arány átlagosan 14 százalék körül mozgott a hazai felhasználásban, addig a dinamikus növekedésnek köszönhetően 2024-ben már 16 százalékra emelkedett. 

Ez a kedvező folyamat tovább gyorsult, hiszen a 2025. első félévi adatok szerint az arány már eléri a 18 százalékot.

Ha az energiamérleget csak a kőolajra szűkítjük és a fizikai mennyiséget nézzük, a helyzet valóban némileg árnyaltabb képet mutat, de a javulás itt is megkérdőjelezhetetlen. A 2015-ös adatok szerint a hazai kőolajtermelés mindössze a belföldi felhasználás 9 százalékát fedezte. Ez volt az egyik mélypont az importfüggőség szempontjából. Az azóta elért kutatási eredményeknek és az új mezők termelésbe állításának köszönhetően azonban 2024-re a hazai kőolaj részaránya a teljes felhasználáson belül ezer tonnában mérve 15,6 százalékra emelkedett.

A magyar importfüggőség a kőolaj-ellátás terén továbbra is alapvető kihívás marad, mivel a hazai források volumene messze elmarad az ország teljes fogyasztásától. Éppen ezért a belföldi kőolaj- és földgáztermelés növelése létfontosságú stratégiai válasz a jelenlegi geopolitikai kockázatokra. A hazai kitermelés felfuttatása nem a teljes függetlenséget célozza, hanem az ellátásbiztonság megerősítését és az importkitettség mérséklését.