Verseny a muszlim turistákért – kinek jó a halal turizmus forradalma Európában?

Európa idegenforgalma új korszakba lép. A kontinens egyre több országában épül ki a muszlim szokásokra és életmódra építő halal turizmus. Európa népszerű régiói a túlturizmust nyögik, mégis újabb vendégcsoportokat szólítanak meg ezek az országok. Olyanokat, akikhez a vendéglátó országnak kell alkalmazkodni sok tekintetben.

2025. 11. 04. 13:00
A muszlim turizmus tovább formálja és "érzékenyíti" Európát.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több európai ország is új irány talált a turisztikai kínálat fejlesztésében, egy neves szakportál szerint a halal turizmus európai áttörése egy új korszak kezdetét jelzi az utazásban. Ezek az országok olyan élményt kínálnak a muszlim utazóknak, amely összhangban van az értékeikkel. Befogadó környezet, befogadó kultúra, régóta halljuk. Egy jó üzlet vagy a kulturális térfoglalás újabb színtere lesz a halal turizmus? Sok itt a kérdés egyelőre.

halal turizmus
A halal turizmus térnyerése egyre jelentősebb lesz Európában. Fotó: AFP

A turizmus kérdését nyilvánvalóan nem lehet összemosni sem a migrációval, sem a bevándorlással, hiszen a turista jön, pénz költ és távozik. Csakhogy a halal turizmus esetében hozza magával a kulturális és életmódbeli igényeit. Nagy baj ez? – tehetjük fel a kérdést. Minden turista jó turista, ha sokat költ? Lehet a kulturális jelenségeket bagatellizálni, de Közép-Európából kristálytisztán látszik, hova vezet a meghajlás a multikulturalizmus előtt.

 

Nézzük gazdasági oldalról a halal turizmus hatását

A döntés mögött érthető gazdasági megfontolások húzódnak: a muszlim középosztály rohamosan növekszik, és jelentős fogyasztóerőt képvisel, hadd költsék el a pénzüket Európában. Az Al Jazeera korábbi cikke szerint a halal turizmus volumene 2023-ban 256 milliárd dollár volt, a prognózis viszont komoly növekedés jelez, 410,9 milliárd dollárra nőhet 2032-re. 

A muszlim utazók száma gyorsan növekszik, egyes előrejelzések szerint 2030-ra a globális utazók közel 30 százaléka muszlim lesz, főként Délkelet-Ázsiából, a Közel-Keletről és Afrikából.

Erre pedig az európai turizmusnak reagálnia kell – mondják. Első pillantásra mindez csupán piaci alkalmazkodásnak tűnik, de felmerül, hogy akkor mi lesz az eddig napirenden tartott kérdésekkel, a túlturizmus káros következményeivel, a fenntarthatósággal. Bár amikor az európai turisták utaznak a muszlim turisztikai célpontokra, ott rendre elfelejtik a nyitottságot és a multikulturális értékeket, és a turisták már a repülőtéren igazodnak a muszlim ország elvárásaihoz.
A neves turisztikai portál cikke végigveszi, hogyan pozicionálják magukat Európa újabb üdülőhelyei, így Németország, Spanyolország, Horvátország, Görögország és Svédország, hogy a muszlim családok és vallásos utazók számára is vonzó célponttá váljanak. A cikk szerint a felsorolt országok felismerték, hogy a globális turizmusban fontos lehet a „halal barát” szolgáltatások beépítése: 

  • étkezési lehetőségek (halal ételek),
  • imaszobák létesítése, 
  • alkohol- és disznóhús-mentes étkezési opciók, 
  • külön férfi- és női wellnessrészlegek is, 
  • szerencsejátékoktól mentes környezet, amelyek megfelelnek az iszlám előírásoknak.


A muszlim turizmus fogadóországai

Spanyolország a világ egyik legnépszerűbb utazási célpontja, most pedig úgy tűnik, célzottan nyit a muszlim családos utazók felé is. Olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az iszlám előírásoknak megfelelő élményt – ilyenek például halal éttermek, imatermek, illetve olyan szálláshelyek, amelyek figyelembe veszik a vallásos igényeket. Hasonló irányban indult el Horvátország is. A cikk szerint Görögország is felismerte, hogy a muszlim utazók számára értéket jelent az olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek összhangban állnak az iszlám értékekkel. De nemcsak a klasszikus mediterrán országok reagálnak erre az igényre, Svédország és Németország is szeretne részesülni a halal turizmusból. Ezekben az országokban a belső piac is jelentős, a szolgáltatások átalakítása így hosszabb távú piaci stabilitást is eredményezhet a szakportál szerint. 


Van itt egy másik ellentmondás is

Arra a paradoxonra nem ad választ a cikk, hogy a turizmus további bővítése miként biztosítja a fenntarthatóságot, a helyi lakosok nyugalmát, amiről egész nyáron szóltak a turisztikai hírek. A gazdasági válasz az, hogy valójában nem több turistát akarnak fogadni ezek az országok, hanem diverzifikálnak, egy fizetőképes szegmensnek kínálnak minőségi szolgáltatást. Ezzel ki lehet egyenlíteni a szezonális aránytalanságokat és a terhelést, így szólnak az érvek. Az, hogy amit ez a szegmens hoz, alapvetően eltér egyes országokban a helyi kultúrától, az a bevándorláspárti nyugati balliberális narratíva szerint rendben van. De felmerül egy – innen, Közép-Európából mindenképpen fontos – kérdés. Meddig őrizhetők Európa sokat hangoztatott értékei, a valódi vonzereje, a szekularizmus, a nők jogának elismerése, az életmódbeli szabadság, ha ezeket már az egy hétre érkező turisták kedvéért is kicsit megkozmetikázzák? 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.