Szeptember 5-re halasztotta az ítélethirdetést az FHB Jelzálogbank Nyrt. magyar állam elleni devizahiteles-perében a Fővárosi Törvényszék pénteken. A felperes hitelintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei tisztességesek voltak, ezért érvényesek.
Az FHB Jelzálogbank emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amit a bíróság elutasított.
A jelzálogbank kérte azt is, hogy a törvényszék alkalmazza a részleges érvénytelenség szabályát, az alperes jogi képviselője ezzel szemben azt indítványozta, ha bármely szerződéses feltétel tisztességtelensége megállapítható, a teljes keresetet utasítsa el a bíróság.
Szeptember 12-ére halasztotta a bíróság a döntést a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles-perben a Fővárosi Törvényszék pénteken. A felperes lízingcég keresetében – hasonlóan több más pénzintézethez – az eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi XXXVIII. törvény alaptörvénybe ütközésének megállapítása érdekében és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt a törvényszék elutasította.
A pénzügyi intézetek első perének végeredményét megismerve, amikor is a törvényszék elutasította a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a magyar állammal szemben, megkerestük dr. Damm Andrea ügyvédet, a devizahiteles-perek szakértőjét, hogy kielemezzük a bíróság ítéletét. Szerinte a magyar médiában megjelent kommentárok nagy többsége teljesen félreértelmezte a kialakult jogi helyzetet. A takarékszövetkezet mintegy 100 devizahitelese ugyanis – az ügyvédnő szakvéleménye szerint – ezen ítélet után egy forintot sem remélhet az egyoldalú szerződésmódosítások nyomán – sem a kamat, sem az árfolyam, sem pedig a szerződést terhelő egyéb költségek egyoldalú emelése miatt.