Több pénzintézet jogerős ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni az adósa jogi képviselőjének megítélt ügyvédi munkadíjat. A bankok többnyire arra hivatkoznak, hogy hiába nyerte meg a devizahitelpert az adós, a tartozás nem szűnt meg, így az ügyvédi munkadíjat beszámítják a fennmaradó követelésbe. Csakhogy a jogerős ítélet kimondja, köteles fizetni a bank, ráadásul mivel a szerződés érvénytelen, nincs is végrehajtható követelés, ebbe semmiképp nem számolható bele az ügyvédi munkadíj – mondta kérdésünkre Némethi Gábor ügyvéd, aki, mivel a Quaestor Jelzáloghitel Zrt. nem fizetett neki, kezdeményezte a pénzintézet felszámolását. Az erről szóló bírósági iratot meg is küldte a banknak, amely néhány nap múlva levélben reagált. Az ügyvéd lépése hatékonynak bizonyult, a Quaestor ugyanis azonnal fizetett, s a munkadíj átutalásáról szóló bizonylatot is megküldte. Némethi közölte, további bankok tartoznak neki. Az OTP Faktoring például egymillió forinttal, de az MKB Bank, illetve a Korona Kredit Zrt. sem egyenlítette ki tartozását, pedig már fél éve lejárt a fizetési határidő. Az ügyvéd nyomatékosította, esetükben fizetési felszólítást küldött, és ha ez nem vezet eredményre, akkor végrehajtási eljárást kezdeményez.
Lapunk korábban többször is beszámolt arról, hogy egyes pénzintézetek nem törődnek a bírósági ítéletekkel. Áprilisban megírtuk, annak ellenére, hogy a bíróság jogerősen is érvénytelennek nyilvánította a Banif Plus Bank egyik autóhitel-szerződését, a pénzintézet nem foglalkozik az ítélettel. Fenyegeti, ellehetetleníti adósát, akit az adóslistára is feltett. De az Erste Bank és a Lombard Lízing Zrt. képviselőit sem érdekelte, hogy adósukkal szemben elmarasztalta őket a bíróság, az ítéletet figyelmen kívül hagyták, és szankciókat alkalmaznak ügyfeleikkel.
Sorban elutasított bankok. Tegnap tizenegy pénzintézet devizahiteles-keresetét tárgyalta a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma, a keresetek többségét elutasította a bíróság. Nyolc pénzintézet nem tudta megdönteni a július 26-án hatályba lépett devizahitel-törvény vélelmét, amely szerint az általános szerződési feltételek egyoldalú módosításait tisztességtelennek, ezért érvénytelennek kell tekinteni. Nem sikerült bizonyítania igazát a nagy bankok közül a Raiffeisennek és az Erste Banknak sem. A bíró indoklása szerint előbbi esetében az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződéseik következményei. Utóbbi szerződései pedig nem feleltek meg az átláthatóság, az arányosság és az objektivitás elvének, így a bank devizahitel-szerződései nem voltak tisztességesek. A bíróság elutasította a Felsőzsolca és Vidéke, valamint a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, a Sopron Bank, a Raiffeisen Lízing Zrt., illetve az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt. és az MKB Euroleasing Autólízing Zrt. keresetét is. Nem hoztak határozatot a Merkantil Car és Gépjármű Lízing Zrt., valamint a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt., illetve a KDB Bank ügyében. Előbbiek esetében szeptember 24-én, utóbbi ügyében szeptember 19-én hirdetnek ítéletet. (MTI)
