2015 végéig nem nyúlnak az alapkamathoz

A jegybank alelnöke szerint az MNB megalapozottan csökkentette az alapkamatot az elmúlt időszakban.

Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, amit most újnak állítanak be. Kiemelte: új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott a válság óta. Surányi György szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációt figyeli, és szerinte ennek és a bankrendszer „leültetésének” igen negatív gazdasági következményei lesznek a jövőben.

Balog Ádám hangoztatta: szakmai tévedés, hogy az MNB az utóbbi időszakban csak a „headline”, azaz a nominális inflációra figyelne, és ez alapján vitte le az alapkamatot, hiszen az adószűrt maginfláció is mindössze 1,5 százalék körüli szinten van. Kiemelte: számos elemzést, jegybanki felmérést készítenek, amelyek megalapozzák az MNB döntéseinek helyességét.

Surányi György ezzel szemben arról szólt: a maginfláció, illetve az adószűrt maginfláció körüli érvelés helytelen. Megjegyezte, azt nem tudja, mennyire korrekt, vagy nem korrekt módon méri a jegybank a folyamatokat, de a bankrendszer leültetésének nagyon súlyos következményei lesznek a magyar gazdaság közép és hosszú távú növekedésére vonatkozóan.

Bod Péter Ákos úgy vélte: a rendszerváltozást követő egy-két évben szintén leállt a hitelezés, és a jegybank akkor is vállalt katalizátor szerepet.

Karvalits Ferenc felhívta a figyelmet: az elmúlt években az ágazati adókkal, a koncessziós díjakkal, az árszabályozással, a rezsiharccal számos belföldi ágazat jövedelmezősége visszaesett, a belföldi árakat jelentős részben eltérítették a nemzetköziektől. Ideig-óráig ezt meg lehet tenni, hosszabb távon azonban nem lehet fenntartani, ekkor már a nemzetközi tőkeáramlások ki fogják kényszeríteni, hogy az árak a helyükre kerüljenek. A jegybank egyes eszközei (például a növekedési hitelprogram) hasznosak lehetnek, de az intézkedések megvalósítása a jegybank mérlegébe hosszú távú kamatkockázatot épít be  tette hozzá.

Surányi György elmondta, hogy a reálkamatok alapján semmivel sem lazább ma a monetáris politika. Súlyos kereslethiány van, 2008 óta semmiféle költségvetési konszolidáció nem történt, de facto ugyanúgy 4 százalék körüli a hiány. Kiemelte: a jegybanknak soha nem sikerült teljesítenie inflációs célját, és különösen problematikus, hogy jelenleg az MNB a céljának azt tekinti, hogy nyereséges legyen.

Balog Ádám kiemelte: a jegybank szerepköre és a jelenlegi magyar monetáris politika értékelésével kapcsolatban nem igaz Surányi György azon kijelentése, hogy lényegében semmiféle új dolgot nem tesz az MNB. Balog Ádám szerint reálgazdasági típusú célokat is felvett a jegybank a követendő céljai közé. Kiemelte: rugalmas inflációkövető rendszerben határozták meg az alapkamatot, és a jelenlegi feltételezéseik szerint a jövő év végéig a jelenlegi szinten maradhat a kamatszint.