Nem nyúlt az alapkamathoz a jegybank

A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,1 százalékos szinten hagyta az alapkamatot.

A testület legutóbb júliusban csökkentett kamatot, a 20 bázispontos vágással az alapkamat történelmi mélypontra, 2,1 százalékra került. Akkor bejelentették, hogy véget ért a két éven át tartó kamatcsökkentési ciklus, és a jegybank arra rendezkedik be, hogy az irányadó ráta 2015 végéig ezen a szinten marad.

Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor az alapkamat 7 százalékon állt, azóta összesen 490 bázisponttal csökkent.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője kiemelte: a várakozásoknak megfelelően folytatta kamattartási ciklusát a Magyar Nemzeti Bank. A gazdaságélénkítési szándékból kialakított laza monetáris kondíciók tartós fenntartása továbbra is lehetségesnek tűnik, de a kamattartási ciklus hosszát több tényező változása jelentősen befolyásolhatja.

Kifejtette: Az inflációs folyamatok jelenleg nem indokolnak szigorítás irányába történő elmozdulást. Hangsúlyosabb tényező a pénzügyi stabilitási, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok megváltozása. Előbbi esetében a devizahitelezéssel kapcsolatos intézkedések jelentős veszteségeket okoznak a bankszektornak, ez azonban nem feltétlenül indokolja a kamatszint megváltozását – emelte ki.

Pesuth Tamás szerint a nemzetközi pénzpiaci folyamatok esetében viszont a meghatározó jegybanki álláspontok ellentétes irányba mutatnak. Az amerikai jegybank (Fed) a mennyiségi lazítás leállítása mellett monetáris szigorítást helyezett kilátásba, míg az Európai Központi Bank (EKB) a közeljövőben nagyfokú mennyiségi lazításba kezd. A magyar jegybanki vezetésnek emiatt fokozottan figyelembe kell venni a Fed és az EKB lépéseinek időzítését.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően, tartotta az irányadó rátát a magyar jegybank, s az MNB előrejelzése szerint tartósan laza vagy alacsony kamatkondíciókkal is elérhető az inflációs cél az előrejelzési horizont második felében. Megjegyezte: az MNB a legutóbbi, júniusi előrejelzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az import révén Magyarországon is ható infláció – szaknyelven az importált infláció – a vártnál alacsonyabb volt, a kockázati mutatók javultak, az árfolyam erősödött.

Kiss Mónika arra számít, hogy a szeptemberi jelentés a korábbiakhoz hasonlóan kiemeli majd a külső alacsony inflációs környezetet és a kedvező munkaerő-piaci kondíciókat. Minden bizonnyal a 2014-es GDP növekedési előrejelzést is emeli majd az MNB. Ugyanakkor marginális emelés a 2014-es és 2015-ös inflációs számban is elképzelhető a lassan, de növekedésnek induló belső fogyasztás és reálbér-emelkedés következményeképpen – mondta.