Az alkotmányjogi panasz hivatkozik az Európai Bíróságnak arra a döntésére is, amit a luxembourgi fórum a Kásler házaspárnak az OTP Jelzálogbank ellen indított perében hozott meg. A hitelintézet úgy véli: a Kúria jogegységi határozata és a júliusi adósmentő törvény egyes rendelkezései sem az európai követelménynek, sem a hazai alaptörvénynek nem felelnek meg, de ellentétesek az AB idei, devizaügyi alkotmányértelmező határozatával is. Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca és a Kúria eddig hivatalosan nem reagált a beadványra.
Az eset horderejét a szakmai becslésekkel lehet leginkább bemutatni. Ezek szerint a hitelfelvevők többletterheinek egy-két százaléka adódhatott abból, hogy a pénzintézetek árfolyamrést alkalmaztak, azaz a folyósított összeget vételi, a törlesztést pedig eladási árfolyamon számolták ki. A kérdéskör összességében így is sokmilliárdos tételt érinthet. A kiadások legnagyobb részét, nyolcvan százalékát egyébként az elmúlt idők árfolyamváltozása okozta, a terhek 16 százaléka pedig az egyoldalú szerződésmódosításból, kamatemelésből származott.
A devizahitelesek problémájának megoldásakor sikerült megtalálni az egyensúlyt: a bankok működése nem kerül veszélybe, de rendezni lehet azt a súlyos adósságot, amivel a bankrendszer tartozik az ügyfeleknek – erről beszélt tegnap Varga Mihály a TV2 Mokka című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a szóban forgó ezermilliárd forint az adósoktól tisztességtelenül elvett pénz, és döntésében a Kúria mondta ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el. A tárcavezető felidézte azt is, hogy az elszámolási törvény november elsején lép hatályba, akkortól tisztázható, hány ügyfélnek és mekkora összeg jár vissza. Hozzátette: a kormány egyeztetett a bankszövetséggel, miképpen bonyolítható le leggyorsabban a visszafizetés. A pénzintézetek esetleges kivonulását firtató kérdésre Varga Mihály úgy reagált: minden szereplő itt akar maradni, Magyarország eszerint még mindig bankparadicsom.
