Banki támadás az adósmentő törvény ellen

Egy hazai pénzintézet az Alkotmánybíróság elé vitte az árfolyamrés semmisségéről szóló új szabályokat.

A nevének elhallgatását kérő bank – az adatok szerint – a múlt héten kereste meg az Alkotmánybíróságot (AB). Kérelme – alkotmányjogi panasza – teljesen újszerű, ilyen műfajú beadvány ugyanis a devizaügyben még nem érkezett az AB-hez. A pénzügyi intézmények a július 26-a óta hatályos első adósmentő csomag alapján csak az általános szerződési feltételekben szabályozott egyoldalú kamatemelések miatt fordulhattak a bírósághoz. Ezt jó néhányan meg is tették, az ilyen perek jelenleg is zajlanak. Sőt némelyik ügyben maga az eljáró bíró kért alkotmánybírósági vizsgálatot. Az AB négy kezdeményezés alapján soron kívül jár el, s napokon belül döntést hozhat.

A múlt héten benyújtott alkotmányjogi panasz az árfolyamrés témakörét érinti – ebben a törvényszéken nem volt lehetőség perindításra. Az Alkotmánybíróság vélhetőleg önálló eljárásban tárgyalja majd a témát. Az év közepén, június 16-án a Kúria jogegységi határozata állapította meg, hogy a devizaszerződésekben az árfolyamrés kikötése, alkalmazása tisztességtelen.

Az ítélkezés legfelső fóruma kifogásolta, hogy a pénzintézetek a folyósításkor legtöbbször vételi, a törlesztéskor pedig eladási árfolyamon számoltak. A Kúria szerint a semmisség következményeként az ilyen ügyekben a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alapul venni. A jogegységi határozat nyomán elfogadott adósmentő törvény előírta, hogy a pénzintézeteknek kilencven napon belül kell az átszámítást elvégezniük, majd – egy új jogszabály alapján – el kell számolniuk az adósokkal.

Az AB-t megkereső pénzintézet szerint a jogegységi határozat és az adósmentő törvény árfolyamréssel kapcsolatos passzusai sértik a jogállamiságot, a jogbiztonságot, érintett szabályaikat ezért meg kell semmisíteni. A bank állítja: a Kúria és az Országgyűlés úgy avatkozott be polgári jogi szerződésekbe, hogy a korábban létrejött hitelmegállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket átrendezte. A visszaható hatályú szabályozás nem tett különbséget az egyes időpontokban felvett hosszabb távú kölcsönök között. Emellett az állam korábban már kezelte a helyzetet, amikor bevezette a végtörlesztés és az árfolyamgát lehetőségét.

Az alkotmányjogi panasz hivatkozik az Európai Bíróságnak arra a döntésére is, amit a luxembourgi fórum a Kásler házaspárnak az OTP Jelzálogbank ellen indított perében hozott meg. A hitelintézet úgy véli: a Kúria jogegységi határozata és a júliusi adósmentő törvény egyes rendelkezései sem az európai követelménynek, sem a hazai alaptörvénynek nem felelnek meg, de ellentétesek az AB idei, devizaügyi alkotmányértelmező határozatával is. Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca és a Kúria eddig hivatalosan nem reagált a beadványra.

Az eset horderejét a szakmai becslésekkel lehet leginkább bemutatni. Ezek szerint a hitelfelvevők többletterheinek egy-két százaléka adódhatott abból, hogy a pénzintézetek árfolyamrést alkalmaztak, azaz a folyósított összeget vételi, a törlesztést pedig eladási árfolyamon számolták ki. A kérdéskör összességében így is sokmilliárdos tételt érinthet. A kiadások legnagyobb részét, nyolcvan százalékát egyébként az elmúlt idők árfolyamváltozása okozta, a terhek 16 százaléka pedig az egyoldalú szerződésmódosításból, kamatemelésből származott.

A devizahitelesek problémájának megoldásakor sikerült megtalálni az egyensúlyt: a bankok működése nem kerül veszélybe, de rendezni lehet azt a súlyos adósságot, amivel a bankrendszer tartozik az ügyfeleknek – erről beszélt tegnap Varga Mihály a TV2 Mokka című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a szóban forgó ezermilliárd forint az adósoktól tisztességtelenül elvett pénz, és döntésében a Kúria mondta ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el. A tárcavezető felidézte azt is, hogy az elszámolási törvény november elsején lép hatályba, akkortól tisztázható, hány ügyfélnek és mekkora összeg jár vissza. Hozzátette: a kormány egyeztetett a bankszövetséggel, miképpen bonyolítható le leggyorsabban a visszafizetés. A pénzintézetek esetleges kivonulását firtató kérdésre Varga Mihály úgy reagált: minden szereplő itt akar maradni, Magyarország eszerint még mindig bankparadicsom.

Mindeközben számos bankper került tegnap is a bíróság elé, a Fővárosi Ítélőtábla azonban – a távirati iroda tudósítása szerint – több esetben elhalasztotta határozatának kihirdetését. Október 21-én ismerheti meg a közvélemény a Magyar Cetelem Bank Zrt., az FHB Jelzálogbank Nyrt., az FHB Kereskedelmi Bank és a Budapest Autófinanszírozási Zrt. magyar állam ellen indított devizaperének másodfokú ítéletét. Egy nappal később, október 22-én közli a bíróság a CIB Ingatlanlízing Zrt., valamint az Erste Bank Zrt. ügyét eldöntő határozatot. A tábla a Sopron Bank Burgenland Zrt. perében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, eszerint tisztességtelenek a pénzintézet szerződési feltételei. Így végződött tegnap a Pannon Takarék Bank ügye is.