Tisztességtelen feltételek: jogerős ítélet született

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében.

Október 21-ére halasztotta az ítélethirdetést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön a Magyar Cetelem Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében. A felperes pénzintézet és az alperes magyar állam is fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, amelyben a bíróság részben helyt adott a pénzintézet keresetének.

A szeptember 3-án kihirdetett elsőfokú ítélet szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei (ászf). A felperes bank fellebbezésében, amit a bíróság ismertetett, többek között egyedi normakontroll-eljárás kezdeményezését kérte az Alkotmánybíróságnál. Az alperes magyar állam fellebbezése szerint a részleges érvénytelenség megállapítása kizárt, a törvény az elveket logikai egységként kezeli.

Október 22-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az Erste Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.

A szeptember 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletben a bíróság elutasította a felperes hitelintézet keresetét és 1 millió 270 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Elutasította a felperes azon indítványát is, hogy a bíróság a per felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kezdeményezzen az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatali eljárást, továbbá nem tartotta szükségesnek igazságügyi szakértő kirendelését sem. A bank fellebbezett a határozat ellen. Fellebbezésében továbbra is az előzetes döntéshozatali eljárás és a normakontroll kezdeményezését kérte.

A magyar állam képviselője szerint nem állapítható meg a per alapját képező törvény alaptörvény-ellenessége és nem indokolt az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése sem, továbbá a részleges érvénytelenség megállapításának sincs helye.

Október 21-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az FHB Jelzálogbank Nyrt. devizaperében. A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító elsőfokú ítélet ellen és azt kérte, hogy a másodfokú tárgyalás keretében mondják ki az általa alkalmazott szerződési feltételek tisztességességét.

A pénzintézet jogi képviselője – tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítéletet követően másik pénzintézet hasonló peres eljárásában a törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult – ismét azt kérte, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz. A bank indítványozta azt is, hogy az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az ítélőtábla.

A felperes jogi képviselőjének álláspontja szerint az elsőfokú ítélethozatal során a bíróság a Kúria döntéseinek csupán azon részeit és csak olyan mértékben vette figyelembe, amelyek a kereset elutasításához vezető érvrendszerét alátámasztották. A felperes továbbá az ítélet hiányosságát is sérelmezte.

Az alperes magyar állam szintén fellebbezett, mivel az ítélet indoklásának bizonyos részeivel nem értett egyet, így azok megváltoztatását kezdeményezte. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet a törvényi vélelem ellenére, indirekt módon olyan, a díjakat, kamatokat és költségeket érintő, a felperest egyoldalúan megillető módosítási lehetőséget biztosító szerződéses kikötések érvényességét mondja ki, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki tárgyalásán október 21-ére halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését, az FHB Kereskedelmi Bank által, az általános szerződés feltételeinek tisztességtelensége ügyében, a törvényi vélelem megdöntésére, a magyar állam ellen indított perben.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes bank keresetét, amely ellen fellebbezett. A fellebbezésben újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól. Az ítélőtábla a csütörtöki tárgyaláson nem hozott végzést erről a kérelemről.

Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. A július elején elfogadott első devizahiteles-törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott.

A bankok elszámoltatásának részleteiről számolt be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Lánchíd Rádiónak adott interjúban. Hangsúlyozta: nem érdemes trükközniük a bankoknak, mert „annak meglesz a böjtje”.