Végigviszik a bankok elszámoltatását

Rogán Antal szavai szerint a kormánytöbbséget nem tartják vissza a bankszövetség „pökhendi és agresszív” megnyilvánulásai.

A politikus jelezte, hogy az elszámolási törvényjavaslatot – érdemi módosítás nélkül – szerda este fogadják el a parlamentben, annak ellenére, hogy a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek „éles támadást indítottak a kormánypártok és az elszámoltatás ellen” a sajtóban, és az Alkotmánybíróságon is próbálják megtámadni a kormányzati intézkedéseket.

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 15-i parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek megsegítését. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.

A miniszterelnök korábban azt mondta, a bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete. A parlament előtt lévő előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja.

A bankok elszámoltatását a kormányfő a közjó szolgálatával indokolta. Kifejtette: a szabadság fontos, nélkülözhetetlen, de nem cél, csak előfeltétel, a cél a békés és igazságos élet. A közélet pedig csak akkor lesz igazságos, ha a politika célja a közjó keresése, kijelölése és végül a közös jó szolgálata – fogalmazott.

Az elszámolási törvény értelmében a bankoknak minden deviza- és forintalapú fogyasztói kölcsönszerződéssel el kell számolniuk, ki kell mutatniuk, mennyi volt az ügyfelek túlfizetése az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt – rögzítette Rogán Antal. A devizahitelek törlesztőrészleteinek csökkenésére először jövő februárban, márciusban, a forinthiteleknél pedig jövő májusban, majd szeptemberben lehet számítani.

Számításaik szerint egy átlag lakáshiteles több mint egymillió forintot kap vissza, egy átlag autóhiteles pedig akár 300-400 ezer forintot.

Rogán Antal azt is mondta, hogy szeretnék, ha az Országgyűlés még az idén elfogadná a „fair bankrendszerről”, a lakosság fogyasztási hiteleinek átlátható, „apró betűk nélküli” árazási rendszeréről szóló törvényt. Az átlátható árazás a Fidesz számára azt jelenti – magyarázta –, hogy nem lehet a fogyasztóknak olyan banki hitelterméket kínálni, amelynél a kamatmódosítás szabályai nem egyértelműek. Hozzátette, a német gyakorlatot tanulmányozzák, és várhatóan novemberben egy fél- vagy egész napos Fidesz–KDNP-frakcióülésen foglalkoznak majd érdemben a kérdéssel.

A frakcióvezető közölte egyúttal azt is, továbbra sem adták fel a devizahitelek forintosítására vonatkozó elképzelésüket, minden devizahitelt szeretnének kivezetni a következő évben.

Arra is reagált, hogy szerdán – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előző napi, az államháztartás kiadási oldalának fokozatos csökkentésére vonatkozó nyilatkozata alapján – az ellenzéki pártok képviselői kormányzati megszorításokról beszéltek.

„Ki az a bolond, aki gazdasági növekedés idején megszorításokon gondolkodik? Úgy tűnik, hogy a kis baloldali ellenzéki pártok” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, hangsúlyozva: a kormány politikájának lényege – amin nem kívánnak változtatni – a rezsicsökkentés, a bankok elszámoltatása, a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése és a gazdasági növekedés elősegítése.

A politikust arról is kérdezték, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert, haladéktalanul bocsássák az Európai Parlament (EP) rendelkezésére azokat az iratokat, amelyek alapján dönthetnek Kovács Béla, a Jobbik kémkedéssel összefüggésbe hozott EP-képviselőjének mentelmi ügyében.

Rogán Antal úgy reagált: amikor Kovács Béla politikai pályafutása elkezdődött, a Gyurcsány–Bajnai-kormány volt hatalmon, amely semmit nem tett azért, hogy fény derüljön arra, kicsoda is valójában Kovács Béla.

Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök egy New York-i tanácskozáson Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette, a fideszes frakcióvezető azt mondta: szövetséges – például NATO-szövetséges – országokról lévén szó az ilyen megnyilatkozásokat „kellő türelemmel és megértéssel kell kezelni”. „Nem vagyok benne biztos, hogy az Egyesült Államok elnöke minden információval teljes egészében tisztában van” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy természetesen meghallgatják a kritikáját.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország szabad ország, ahol például még a demokratákhoz közel álló Soros Alapítvány is szabadon fejtheti ki tevékenységét, szabadon támogathat civil szervezeteket, ellentétben más országokkal, amelyek esetében nem hallani ilyen amerikai megnyilatkozásokat.