Átmenetileg az állami intézményeken keresztül bővítették a hitellehetőségeket, illetve elindult a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, de a hosszú távú cél az, hogy a kereskedelmi bankok hitelezzenek.
A miniszter megjegyezte, hogy a kormány a Magyar Bankszövetséggel és a bankokkal folyamatosan tárgyal ennek érdekében. Varga Mihály hozzátette: a takarékszövetkezeti integráció azt mutatja, hogy van még lehetőség a hitelezés bővítésére.
Kiemelte: a kormány az adósságprobléma megoldása után gazdaságfejlesztési, beruházási és munkahelyteremtő programokat vár az önkormányzatoktól, s ezekhez, ha szükséges, segítséget ad.
Varga Mihály szólt arról is, hogy fokozatosan csökkenteni kell – 45 százalékra – az államháztartás kiadási oldalát, illetve szűkíteni az újraelosztás mértékét. Emellett folyamatosan mérsékelni kell az év végi államadósságot. Közölte, rugalmasnak kell lennie a kormánynak: ha olyan vonzó kamatígéret van, amely hosszú távon lehetővé teszi a kötvénykibocsátást, akkor azt ki kell használni.
A miniszter a célok között említette a beruházási ráta 20 százalék fölé emelését, amihez véleménye szerint jelentős segítséget ad az uniós támogatások átszervezése és az, hogy a következő hétéves időszakban rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják majd. Elmondta azt is, hogy sok visszatérítendő támogatású programot szeretnének kiírni.
Varga Mihály elmondta: az újraiparosítás továbbra is kiemelt szerepet tölt be a kormány gazdaságpolitikájában. Elsősorban az egészségipar, az elektronika, a logisztika, az élelmiszeripar és a járműipar, ezen belül az elektromobilitás erősítése területén szeretnének olyan munkahelyeket Magyarországra vonzani, amelyek tartósan itt is maradnak.
